Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

-20 Büntetőjogi Döntvénytár. mint az alacsonyabb társadalmi állású és műveltségű sértett ámí­tására alkalmas fondorlattal történt; minthogy továbbá vádlott abból a czélból ejtette a sértettet tévedésbe, hogy magának jog­talan vagyoni hasznot szerezzen és a sértett megkárosítása a vádlott akaratán kívül eső okból maradt el: a vádlott cselek­ménye kimeríti a csalás kísérletének tényálladéki ismérveit. Nem tévedett a kir. tábla abban sem, hogy vádlott javára a Btk. 92. §-át nem alkalmazta ; mert az a körülmény, hogy vád­lott hasonló rugón alapuló bűncselekmény miatt még büntetve nem volt, enyhítőül nem mérlegelhető, különben pedig enyhítő körülmény nem forog fenn, mihez képest a büntetés rendkívüli enyhítésének feltételei hiányzanak. Végül a K. D. né vádlott terhére használt panasznak azért nincs alapja, mert a valóknak elfogadott tényekből arra nézve, hogy ez a vádlott K. D. vádlott bűncselekményének el­követését szándékosan előmozdította vagy könnyítette volna, ok­szerű következtetés nem vonható. 9. Az ingatlanra bekebelezett jelzálog kiterjed az ingatlan tartozékára is; a végrehajtási zálogjognak a bekebelezése, valamint az árverés feljegyzése pe­dig azzal a hatálylyal bir, hogy az ingatlan tarto­zékaival együtt külön zárlat elrendelése és fogana tositása nélkül is birói zárlat alá vettnek tekintendő, amiből következik, hogy a telekkönyvi tulajdonos végrehajtást szenvedett az ingatlant rendeltetése sze­rint használhatja ugyan, de csakis a jelzálog álla­gának és tartozékainak sérelme nélkül. Vádlottnak az a tette, hogy a zárlat alá veiteknek tekintendő tartozékot az ingatlantól elválasztva, mint ingókat arról elvitte és elidegenítette s ez által a kielégítési alapot teljességében és értékében csökkentette, a Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény tényálladékát megállapítja. (Ouria 1911 nov. 9. 7305/1911. sz. a. II. Bt.) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete a HP. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmiségi okból a BP. 437. §-ának

Next

/
Oldalképek
Tartalom