Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Büntetőjogi Döntvénytár. 2i harmadik bekezdése éneimében megsemmisíttetik és Sz. P. vád­lott bűnösnek mondatik ki a Btk. 359. §-ában meghatározott, a BiL 386. §-ának 1. tétele szerint minősülő sikkasztásnak tekin­tendő vétségben s emiatt a Blk. 359. §-a alapján az ilélet foga­natbavélele napjától számítva 14 napi fogházra és egy évi hivatal­vesztésre ítéltetik. Köteles vádlott a felmerült és a még felmerülendő bűnügyi költségeket az államkincstárnak megtéríteni ; ezek a költségek azonban az 1890 : XLIII. tcz. 4. §-a értelmében egyelőre behajt­hatta noknak nyilváníttatnak. I. A. sértett magánjogi igényével polgári perre utasittatik. Indokok: A kir. tábla állal megállapított tényállás szerint az i —i 2240. számn telekjegvzőköny^en A. I. 11 + 4. sor­szám alatt felvett s vádlott tulajdonát képező ingatlanokra B. L. végrehajtatónsk 100 K és járulékaiból álló követelése erejéig a végrehajtási zálogjog 1909. évi február hó 19-én bekebeleztetett es 1909. évi május hó 29-én az árverés kitűzése is feljegyez­tetett. Vádlottnak mindezekről tudomása volt. Az utóajánlat folytán elrendelt s másodízben 1909. évi október 23. napjára kitűzött árverési hirdetméii)t is vádlott 1909. évi szeptember hó űo-én kézhez vette. Ennek daczára vádlott 1909. évi szeptember hó utolsó napjai­ban az árverés tárgyát képező ingatlanon épült ház tetőzetét le­szedte, az épületfákat, ablakokat és ajtókat, továbbá az udvaron volt kútágast, 30—40 darab fűzfát, nemkülönben a szőlőben volt s rendeltetésükhöz képest a földbe vert ezer darab szőlőkarót ki­szedte s mindez 200 K-án aluli értékű tárgyakat, az ingatlanról elvitte és elidegenítette. A valónak elfogadott ezen tényállás mellett a kir. tábla téve­sen mondotta ki azt, hogy vádlott cselekménye nem foglalja magában sem a vád tárgyát képező, sem más büntetendő cse­lekmény tényálladékát. Téves a kir. tábla kimondása azért, mert az ingatlanra be­kebelezett jelzálog kiterjed az ingatlan tartozékára is ; a végre­hajtási zálogjognak a bekebelezése, valamint az árverés feljegy­zése pedig azzal a hatálylyal bir, hogy az ingatlan tartozékaival együtt külön zárlat elrendelése és foganatosítása nélkül is birói zárlat alá vettnek tekintendő, amiből következik, hogy a telek­könyvi tulajdonos végrehajtást szenvedett az ingatlant rendeltetése szerint használhatja ugyan, de csakis a jelzálog állagának és tartozékainak sérelme nélkül. Minthogy pedig vádlott a zárlat alá veiteknek tekintendő tartozékot az ingatlantól elválasztva, mint ingókat arról elvitte és

Next

/
Oldalképek
Tartalom