Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalomm utaló. XLV La)1 437. g. 1. III. Hogy fen forog-e a jogtalan eltulajdonítás! szándék, azt az alsóbiröság által valóiul elfogadott tények alapján a kir. Curia állapítja meg _ L - - ~ 1 14. U. Az alsó'ok által valókul elfogadott lényekhői a Curia állapítja meg, kötelességének megszegésére akarta-e rábírni a vádlott a csendőrt™ 31 28. Az ajándék vagy jutalom, mint a megvesztegetés eszköze, pusztán élvezeti ezikk is íehel s ez az érték magasabb fokához sincs kötve; de azt, hogy a szolgáltatás általában, különösen pedig, hogy az élvezetben való részesítéssel adott kedvezmény, a l!tk. 405., 467. és 470. faiban emiitett ajándék vagy jutalom fogalma alá vonható-e, esetrőt-esetre a cselekményt kisérő és azzal kapcsolatos összes körülményekből való következtetés utján lehet esak megállapítani. Felmentés _ 49 42. Specializáció a kérdés-szerkesztésnél. Az esküdtbíróság által valókul elfogadott tények jogi minősítését a kir. Curia felülvizsgálja. Megsemmisítés a BP. 3S5. §-ának 1. a) pontja alapján és felmentés, mikor a Curia az esküdtek határozatával megállapított tényekből nem találta levonhatónak azt a következtetést, hogy a bünsegélylyel terhelt vádlott szándékosan előmozdította a társa által elkövetett bűntett véghezvitelét 71 53.1. A Curia felülvizsgálta az alsófok által elrendelt valódisági bizonyítás kereteit és anyagát, és megállapította, hogy az alsófok mást vett bebizonyítódnak, mint ami bebizonyítandó lett volna. Ez okból megsemmisítette az alsófok felmentő ítéletét s a vádlottat elítélte. — II. Valamely állítás vagy kifejezés valódiságának bizonyítása esetén a tárgyi valóság beigazolása kívántatik ; de abból, hogy a sértettről valamely hit el van terjedve, a valóság még nem következik .„. 91 63. Elitélés az alsófok felmentő ítéletével szemben, mikor a Curia a valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy vádlott nem tarthatta magát feljogosítottnak a sértett váltóaláirásának eszközlésére 112 íiö. A Curia, mérlegelve egyrészt az egyetem elmegyógyászali klinikája orvosainak és a törvényszéki orvosoknak határozott, egybehangzó és vádlottnak közvetlen és hosszasabb megfigyelésén alapuló véleményét, másrészt az igazságügyi orvosi tanácsnak azt a felülvéleményét, hogy a rendelkezésére álló adatokban nincs támpont annak a fölvételére, hogy vádlott a cselekmény elkövetésekor elmebeteg lett volna, megállapította, hogy vádlott a terhére megállapított tettet elmezavarban követte el .... 114 70.11. A Curia az alsófok által megállapított lényekből, szemben az alsófokkal, azt a következtetést vonta le, hogy a vádlottal büntetőjogi gondatlanság terheli .... _.. _ .... _ .... 124 88. A Curia az alsófok által valókul elfogadott tényekből, szemben az alsófokkal, mely gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértés vétségét állapította meg, arra következtetett, hogy vádlott a cselekményt szándékosan követte el ... _ _ ._. _ 155 89. A Curia állapítja meg az alsófoku bíróság által megállapított tényekből következtetés utján, hogy a megsemmisített irat okirat-e s hogy azt vádiolt a sértettnek megkárosítása végett semmisitette-e meg 156 101.1. Az alsófok által megállapított tényekből következtetés utján a Curia állapítja meg, hogy vádlott a hitelezők megkárosítása végett müködött-e közre értéktárgyak elidegenítésében (lUk. 38G. §.).._ „ „ _ .... 177 115. A Curia állapítja meg, vájjon a vádlott bebizonyította e az inkriminált állítást, vagy nem ? (Btk. 263. második bekezdés.) A Curia csak azt nem vizsgálhatja felül, helyesen fogadta-e el valóknak az alsófok a bizonyítani kívánt tényeket . -209