Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommutaló. xxv Lap nitás és lia igen, vájjon ez jogtalan volt-e ? Felmentés az alsóbiróság­gjil szemben .... — 297 186. Önmagában az a tett, bogy az óvadék birtokosa az óvadéki összeget abban a biztos tudatban, bogy az óvadéknak megfelelő összeg minden­kor feltétlenül rendelkezésére áll, a maga czéijaira felhasználja, a sik­kasztást még meg nem állapítja. Elitélés, mikor a vádlott a lejáratkor az óvadéki összeget nem volt képes visszafizetni. Azáltal, hogy a sér­tett kénytelenségből kelletlenül beleegyezett abba, hogy vádlott az óva­déki összeget havi részletekben fizethesse vissza, a felek között semmi­féle jog vagy kötelezettség átváltoztatása, nevezetesen kölcsönszerződés még nem jött létre _ ... _ . 299 356. §. (>9. II. Az elsikkasztott vagyon értékének meghatározása ; 100 K kölcsön­nel megterhelt 298 K értékű zálogtárgy elsikkasztása: vétségkép minősül 122 357. §. 98.11. A Btk. 359. §-ában meghatározott, sikkasztásnak tekintendő bűntett vagy vétség, a Btk. 357. §-a, illetve az ebben felhívott 338. §-a sze­rint való minősítésre befolyással nincs _ __ 171 359. §. 9. Az ingatlanra bekebelezett jelzálog kiterjed az ingatlan tartozékára is; a végrehajtási zálogjognak a bekebelezése, valamint az árverés feljegy­zése pedig azzal a hatálylyal bir, hogy az ingatlan tartozékaival együtt külön zárlat elrendelése és foganatosítása nélkül is bírói zárlat alá vett­nek tekintendő, amiből következik, hogy a telekkönyvi tulajdonos végre­hajtást szenvedett az ingatlant rendeltetése szerint használhatja ugyan, de csakis a jelzálog állagának és tartozékainak sérelme nélkül. Vádlott­nak az a tette, hogy a zárlat alá veiteknek tekintendő tartozékot az ingatlantól elválasztva, mint ingókat arról elvitte és elidegenítette s ez által a kielégítési alapot teljességében és értékében csökkentette, a Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény tényálladékát. megállapítja „ „ 20 187. A végrehajtást szenvedő, ha a lefoglalt ingókat elidegeníti, csak abban az esetben nem büntethető, ha a vételárt a foglaltató hitelező követe­lésének törlesztésére fordítja; az a körülmény, bogy vádlott a befolyt pénzt nem saját czéijaira használta el, hancn abból más tartozását fizette, lényegtelen _ _ ... __ _ ... _ _ 301 211. A Btk. 359. §-ában körülírt büntetendő cselekménynek nem ismérve az, hogy a végrehajtást szenvedett az elidegenítésnek büntetőjogi követ­kezményeire figyelmeztetve lett legyen és ennek elmulasztása nincs be­folyással a végrehajtás hatályosságára sem; elég, ha a végrehajtást szenvedett annak daczára, hogy a foglalásról az összeirt dolgoknak zár alá vételéről tudomást nyert, a zár alá vett s nála hagyott vagy reá bizott dolgokra nézve a Btk. 355. §-ában felsorolt cselekmények vala­melyikét elköveti. A jogtalanság tudatának fenforgása abból a tényből állapíttatott meg, hogy a végrehajtási eljárás befejezése után a végre­hajtó vádlottal találkozott és közölte vele, hogy eílene végrehajtást fo­ganatosított és mely tárgyakat foglalt le . .... ._. _ _ 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom