Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

XXIV Tartalommulató. Lap kiván és a követelésének teljesítését nyíltan megígérte : a zsarolás tényálladékát teljes egészében kimeríti .... _ ... „ .._ .... 134 123.1. A Btk. 353. §-ának 1. pontja szerint minősülő zsarolás büntette tényálladékának megállapításánál nem az a döntő körülmény, hogy a vádlott fenyegetését be akarja-e váltani vagy sem, hanem az, hogy sértett a fenyegetés beváltásától tarthatott-e; mikor vádlott szóval és írásban ismételve lelövéssel fenyegette a sértettet s igy a sértett a vádlott elhatározását joggal komolynak tarthatta, arról pedig, hogy a revolver rossz volt, a sértettnek tudomása nem lehetett: zsarolás büntette állapíttatott meg „_ _ 218 184. Vádlott botütésekkel sértettet annak eltűrésére kényszeritette, hogy vele szemben fennálló követelésének biztosításául kabátját és mellényét vádlott magához vegye; ez esetben a zsarolás nem minősül a Btk. 353. §-ának d. pontja szerint, mint amely minősítés csak a súlyosabb természetű fenyegelési kényszert öleli fel _ _ 295 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 355. §. 3.1. Sikkasztás miatt elitéltelett az, aki a nála lakás és élelmezés ára fejében zálogban hagyott ingókat elajándékozta 9 41. Kézizálog önhatalmú eladása mint sikkasztás .... 70 69.1. Sikkasztás megállapítása, mikor a zálogtartó a zálogtárgyat a tulajdonos tartozását is meghaladó kölcsönösszeggel terhelve feljogosittatlanul elzálogosította „ „ . . .„ .... „ 122 80. Felmentés a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján. Vádlott részletfizetésre tejgazdasági berendezési tárgyakat vett, amelyekre nézve a sértett czég a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogát fentartotta; vádlott, miután pereltetett s elmarasztaltatott, a kielégítési végrehajtás során ama tárgyak hollétéről felvilágosítást nem adott, kijelentvén, hogy csak akkor hajlandó azokat megmulatni, ha sértett czég neki a már azokra kifizetett vételári összeget visszaadja; sértett a tőle vett tárgyak rejtekhelyét később kipuhatolta ugyan és azokat végrehajtás alá is vette, de azokból 4—500 K értékű tárgy még akkor sem találtatott meg és «ma is hiányzik*). Ezekből a tényekből a jogtalan eltulajdonitási szándék fenforgása nem bizonyítható 145 91.1. Az 1874: XXXIV. tcz. 66. §-a alapján indítható panasz-eljárás és a sikkasztási bünper viszonya egymáshoz. — BP. 7. §-a .... .... 157 98.1. Vádlottnak az a tette, hogy a birtokában volt idegen tulajdont tevő magtárt faburkolatának szétszedése által megrongálta, majd a szétszedett faanyagot is részben tüzelésre felhasználta, részben elhordatta s ekként a magtártól való elválasztás folytán ingóvá vált faanyagot, mint reá nézve idegen dolgot eltulajdonította, nem a Btk. 421. §-ába, hanem annak 355. §-ába ütköző büntetendő cselekmény 171 159. Sikkasztás és magánokirathamisitás anyagi halmazata. Vádlóit a törlesztés eszközlése végett átvett pénz egy részét jogtalanul elköltötte, a valóban teljesített törlesztést igazoló magánokiratot pedig tartalmában meghamisitotla s az igy meghamisított okirattal sértettet a helyette teljesített törlesztés összegére nézve megtéveszteni iparkodott „ . .._ 208 185. A Curia dönti el, hogy a felek között adásvételi vagy bizományi ügylet jött-e létre s hogy az adott esetben joghatályos-e a pactum reservati dominii. A Curia állapítja meg, idegen volt-e a vádlottra nézve a jogtalanul eltulajdonitottnak állított érték, történt-e egyáltalán eltulajdo-