Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommulató. XVII Lap tósága és erkölcsi értéke felől felvilágosítást nyújtson, mikor a vádlott egyik üzletfelének a niagánvádlóra vonatkozóan rágalmazó állításokat tartalmazó tudósítást adott, őt mint a nyilatkozat tételére jogosullat, jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy a valódiság bizonyítása tekintetében a Btk. 263. *-ának 5. pontjában foglalt engedélyt a jogos magánérdek megóvása czimén igénybe vehesse. (Határozat a jogegység érdekében)-. _ _ _ ... _ _ — — — 141 96.1. Előzeies hírlapi, támadással szemben valamely sajtóközlemény közzététele csak annyiban tekinlhető a jogos magánérdek megóvási eszközének, amennyiben annak tartalmából kitűnik, hogy a közzététel a támadás alaptalanságának kimutatását czélozza; amennyiben azonban a közlemény nem a támadás megezáfolására, hanem arra irányul, hogy a támadást és az abban foglalt sértegetéseket viszonozza és ujabbi meggyalázással megtorolja, ebben jogos magánérdek nem ismerhető fel. Btk. 263. § 5. pont 2. télele _ _ _ _ _ ~ - 168 115. A Curia állapítja meg, vájjon a vádlott bebizonyitotta-e az inkriminált állítást, vagy nem ? (Btk. 263. §. második bekezdés.) A Curia csak azt nem vizsgálhatja felül, helyesen fogadta e el valóknak az alsófok a bizonyítani kívánt tényeket _ ~_ ~_ .... .... _ 209 145. II. A Curia szemben az alsófokkal ugy találta, hogy a valódiság kifogásával védekező vádlott által felhozott és bebizonyított tények nem oly természetűek, melyek a sértett ellen intézett támadásokat igazolják 246 153. Olyan sajtóközlemény, mely egy köztisztviselő visszaéléseit nyilvánosságra hozza, még akkor is a közérdek szolgálatában állónak tekintendő, amikor annak szerzőjét a közérdeken kivül esetleg egyéb okok is indították annak közzétételére ._ .... _ _ 261 173. II. Az a körülmény, hogy a vádlott czélja állítása szerint a köz- és jogos magánérdek megóvása volt. csak azt vonja maga után, hogy vádlott állításainak bizonyításától a Btk. 263. §-a értelmében elzárható nem volt, de nem vonja maga után a büntetlenséget akkor, ha a vádlott ezzel a bizonyítási jogsa! élt „ _ 286 199. Közérdek annak a leleplezése, hogy valamely ipartestület élén álló egyének hivatali érintkezésükből kifolyólag felektől jogtalanul őket meg nem illető dijakat követelnek és fogadnak el .... .... 316 266. §. 143. A Btk. 266. §-a csak a tárgyalás alkalmával tett sértő nyilatkozatot nyilvánítja büntetlennek, még pedig azért, mert a büntethetőség megállapítása és az ebből származó az a tudat, hogy az egymással szemben álló felek vagy képviselőik az általuk a tárgyalás hevében a jog képviselése vagy a vádlott védelme közben használt minden sértő kifejezésért büntetőjogilag felelősségre vonhatók, a jog képviselésének és a védelem szabadságát nagy mérvben korlátozná. Ez a szempont a tárgyaláson kivül tett sértő nyilatkozatra vonatkozóan nem érvényesülhetvén, nyilvánvaló, hogy ilyen nyilatkozat nem részesülhet a Btk. 266. §-ában kimondott büntetlenség kedvezményében. (Határozat a jogegység érdekében.) _ __ 244 270. 90. A Btk. 270. §-a 2. pontjának az a rendelkezése, hogy a közhivatalnok ellen elkövetett rágalmazás hivatalból üldözendő, azt tételezi fel, hogy a sértett a rágalmazás elkövetése idejében még közhivatalnoki szolgálatban áll. Aki hivatalától bármilyen okból megvált, közszolgálatot tehát nem telBönteiőjogi Döntvénytár. VI.