Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

XVI Tarlalommulató. 261, §. 17. Az a körülmény, hogy a közhivatalnok valamely, a büntetőtörvény súlya alá eső cselekményt hivatalos eljárása közben követ el, nem mentesiti őt a büntetőjogi felelősség alól, amelyet ellenkező törvényes rendelkezés hiányában nem szüntet meg az a körülmény sem, hogy ama cselekménye miatt fegyelmi uton is felelősségre vonható. (Határozat a jogegység érdekében) _ .„. ._. 34 53. III. Becsületbeli ügyben a segédeknek az a nyilatkozata, melyben ügyfelükkel a becsületbíróság megalakításának kérdésében folytatott tanácskozásokat közölték közzétételi szándék nélkül abból a czélból, hogy az magát társadalmilag igazolhassa, szándék (Blk. 75. §.) hiányában nem bűncselekmény .„ __ „ _ _ _. ... .„ „ 91 97. III. Mindaddig, mig a becsületsértő kifejezéseket tartalmazó levél a vádlott birtokában van, anélkül, hogy az a sértettnek vagy a külvilágnak tudomására jutna, addig a vádlott a becsületsértő kifejezést még nem használta, nem alkalmazta a sértett ellen, mert ez a becsületsértő kifejezésnek a sértett, vagy arra nem illetékes harmadik személy előtt történt kijelentését feltételezi™ „ „ _ _ ,.. _ 170 111. A Btk. 261. §-ában körülirt becsületsértés tárgya éppúgy egyes természetes személy, mint különböző egyéneknek testületet alkotó többsége lehet. A becsület a személyiségtől nem lévén elválasztható, több személy becsülelének, habár ugyanazon tettel való megtámadása esetén, az eredmény és a jogsértés többségénél fogva, több önálló büntetendő cselekmény létesül. A testület ellen intézett sértést tartalmazó támadás az azt képező egyes természetes személyeket csak annyiban érinti, amennyiben anniik a kollekliv egységnek tagjai és amennyiben a sértés azoknak ebbeli minőségére vonatkozik. De ha a sértő támadás az egyes természetes személyt nem mint a testület tagját, hanem ebbeli minőségére való tekintet nélkül, mint magánegyént éri, ebben az esetben attól azt a jogosultságot, hogy a személyiségével elválaszthatatlan kapcsolatban álló becsületének megsértése miatt, a megtorló intézkedéseket saját személyében megtehesse, megtagadni nem lehet s ily esetben a vádlói fellépésre nem a testület, hanem csak az egyes személy tekintendő jogosultnak. Nem tesz e részben különbséget, hogy a sértés a testület ellen elkövetettél egyidejűleg, vagy attól különállva, más alkalommal történt. (Határozat a jogegység érdekében) .... „. 197 263—265. §§. 53. I. A Curia felülvizsgálta az alsófok által elrendelt valódisági bizonyítás kereteit és anyagát, és megállapította, hogy az alsófok mást vett bebizonyitottnak, mint ami bebizonyítandó lett volna. Ez okból megsemmisítette az alsófok felmentő ítéletét s a vádlottat elitélte. — II. Valamely állítás vagy kifejezés valódiságának bizonyítása esetén a tárgyi valóság beigazolása kívántatik; de abból, hogy a sértettről valamely hit el van terjedve, a valóság még nem következik . . _ „ 91 78. A Btk. 263. §-ának 5. pontja a valódiság bizonyításának megengedhetősége szempontjából csak annak igazolását kívánja, hogy az állítás czélja a közérdek, vagy «jogos magánérdek* megóvása vagy előmozdítása volt, de a vádlottnak saját és másnak jogos magánérdeke között nem állit fel különbséget. A törvény engedélyénél fogva létező tudakozó intézet feladata az lévén, hogy a tudakozó fél jogos magánérdekének megóvása czéljából mások vagyoni viszonyai, hitelképessége, megbizha-