Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 9. /. Személyfuvarozás körül tanúsított gondatlanság. — II. A fuvarozó kocsis gondatlanságának megállapítására nézve közömbös az, hogy a sértett is gondatlanul járt el. (Ouria 1910 okt. 26. 6667/910. sz. a. I. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszt elutasítja. indokok: A vádlott semmiségi panaszt jelentett be, mert a sértett saját vigyázatlanságának esett áldozatául, igy tehát vádlottat gondatlanság nem terheli. A panasz alaptalan, mert egy kocsisnál, aki a főváros utczáin ügetésben haji, hogy a menetirányban nem néz előre, már magában véve megállapítja a nagyfokú gondatlanságot, mert azt előre láthatja, hogy az utczákon levő nagy forgalom mellett igy haladva a járókelő embereknek testi épségét veszélyeztetheti. Már pedig tényként meg van állapítva, hogy a rendesnél is nagyobb forgalmú Gróf Haller-utczában a vádiolt két lovas kocsijával rendes ügetésben haladt s a kocsis-ülésen ülő testvérével beszélgetett, s igy nem vette észre, hogy a sértett kis leány az utcza egyik oldaláról a másikra szaladva a lovai elé került, minek következtében a kocsi a kis leányt elütötte s rajta három hétig tartó testi sérülést okozott. Ami pedig azt az érvet illeti, hogy a sértett is gondatlanul járt el, még ha való volna is, a vádlott gondatlanságát meg nem szünteti. = Más mulasztásának befolyása a gondatlanság megállapítására: BDlár uj f. III. k., 19. sz., u. o. III. k., 105. sz. — A sértett magatartásának befolyása a gondatlanság megállapítására : BDtár uj f. III. L, 27. sz., u. o. III. k., 20Í. sz., u. o. II. k., 53. sz. 10. /. A Blk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás fenforgását nem zárja ki az, hogy a vádlott annak idején jóhiszeműen vádaskodott; ezen vétség föalkateleme éppen a jóhiszemű, de meggondolatlan vádolás. — //. Azt, hogy a vádlott által a hatósághoz intézett beadvány vádolás jellegével bir-e, az alsófokok által valókul elfogadott tényekből a Curia