Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

8 Büntetőjogi Döntvénytár. mázta. — H. Laikus fél semmiségi panaszának értelmezése s jogi formába öntése a Curia által. (Ouria 1910 november 16. 7106/910. sz. a. I. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A vádlott anyja, mint házasságon kivül született fiának törvényes képviselője, azért jelentett be semmiségi panaszt, mert ezt a fiát, mint legidősebb gyermekét zenére taníttatja s a javitó-nevelés, amelyre fia elitéltetett, hátrányos a fiára és az egész családra, miután a fia zenei tudását, amely ugy annak, mint a családnak létfentartását biztositandja, teljesen elfelejti. Ennek a semmiségi panasznak jogi tartalma az, hogy a bíróság a vádlott egyéniségét, életviszonyait s az eset összes körülményeinek figyelembevételét a BN. 17. §-a ellenére mellőzte s ennek folytán a BN. 17. § a által meghatározott intézkedések közül a javító-nevelést tévesen alkalmazta, ami által a BP. 385. §-ának 2. pontja alá eső semmiségi ok fenforog. A kir. Curia a semmiségi panaszt az ügy felülvizsgálatának alapjául elfogadta. A BN. 17. §-a 1.—4. pontjának intézkedései ugyanis a büntetési tételek jogi szempontja alá esnek, amelyek adott esetben egyenként csak a törvényben meghatározott előfeltételek fenforgása mellett (melyek legfőbbje a fiatalkorú büntethetősége BN. 17. §-a) alkalmazhatók az egyes bűncselekményekre. A perorvoslatok használhatása tekintetében tehát ellenkező, vagy megszorító rendelkezés (BN. 20. §. első bekezdés) hiányában a fent jelzett intézkedésekre vonatkozó törvényt sértő birói határozatokkal szemben a BP. azon szabályait kell irányadókul elfogadni, amelyek a büntetési tételek törvényellenes alkalmazása miatt érvényesíthetők. Ebből folyik, hogy az alsóbiróságok azon intézkedéseknek alkalmazásánál végérvényesen nem dönthetnek, hanem arra vonatkozó sérelmes határozataik ellen a feleknek a rendes perorvoslatok, tehát a semmiségi panasz útja is nyitva áll. De semmivel nem indokolható az a jogi álláspont, hogy ezen utóbbi jogorvoslat használata csak az alsóbiróságok által alkalmazott intézkedésnek a törvényben meghatározott korlátai túllépése esetére szorittassék, mert az intézkedések, mint büntetési tételek jogi természete követeli, hogy a semmiségi panasz kiterjesztést nyerjen mindannak elbírálására, hogy az alsóbiróságok a törvényes előfeltételek fenforgása mellett mind az egyes intézkedés, mind annak törvényes korlátai tekintetében helyesen alkalmazták-e a törvény megfelelő rendelkezéseit; és amennyiben az alsóbiróság