Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

6 Büntetőjogi Döntvénytár. döntök, hanem az, hogy amaz intézkedések közül a fiatalkorú jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából melyik mutatkozik kívánatosnak. — III. A törvényben kizárt az a semmiségi panasz, hogy az esküdtbíróság a magánjogi igényt megállapította. (Ouria 1910 november 22. 7281/910. sz. a.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszok visszautasittatnak. indokok: Az esküdtbíróság Ítélete ellen a védő a vádlott csatlakozásával a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján nyilvánvalóan a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt, továbbá azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a magánjogi igények megállapittaltak. A Btk. 92. §-a a határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetések rendkívüli enyhítését két módon engedi meg. Elsősorban oly módon, hogy a cselekményre a törvényben meghatározott büntetés ugyanazon büntetési nem legkisebb mértékéig leszállítható ; második sorban oly módon, hogy fegyház helyett börtön, börtön helyett fogház s fogház helyett pénzbüntetés állapitható meg. Az első mód szerint való enyhítésnek a Btk. 92. §-a alkalmazásával csak azokban az esetekben lehet helye, a melyekben a cselekményre a törvényben meghatározott büntetés legrövidebb tartama ugyanazon büntetési nem legkisebb mértékével nem esik egybe, mert ha egybeesik, abban az esetben a cselekményre a törvényben meghatározott büntetés ugyanazon büntetési nem legkisebb mértékéig már a Btk. 91. §-ának alkalmazásával leszállítható. A BN. a Blk.-ben az egyes cselekményekre meghatározott büntetési tételeket a fiatalkoruakra nézve hatályon kivül helyezte, s a 26. §-ban a fiatalkoruakra kiszabható fogházbüntetés legrövidebb tartamát általánosságban, vagyis az egyes cselekményekre való tekintet nélkül tizenöt napban határozta meg. Mindazokban az esetekben tehát, melyekben a fiatalkorúval szemben szigorúbb intézkedésre van szükség s ennélfogva fogházbüntetést kell kiszabni, a cselekményre a törvény szerint alkalmazható fogházbüntetés legrövidebb tartama ugyanezen büntetési nem legkisebb mértékével egybeesik, amiből az előrebocsátottak szerint nyilvánvaló, hogy a fiatalkorúak fogházbüntetésének enyhítésére nézve a Btk. 92. §-ában megengedett enyhitési módok közül az első nem alkalmazható De nem alkalmazható a második mód sem, mert e szerint fogház helyett pénzbüntetést kellene kiszabni, ezt pedig a BN. 17. §-a világosan kizárja. Nem lehet helye annak sem, hogy a fiatalkorura kiszabott