Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

2 Büntetőjogi Döntvénytár. Megsértette tehát a törvényt a p-i törvényszék, midőn T. I. vádlottnak a becsületsértés vádja alól történt felmentését a fenti jogszabályokba ütköző indokokra fektette. Indokok: Sz. és M. hirlapszerkesztőknek azon feljelentése folytán, hogy T. I. Újpest város képviselőtestületének tagja a képviselőtestület gyűlésen az Újpesti Naplóban megjelent őt támadó közlemény miatt történt felszólalása közben a feljelentőket «sajtóbelyároknak» nevezte, a bűnvádi eljárás T. I. ellen a Btk 261. § ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt megindittatván, az u-i járásbíróság ítéletével megállapítottnak vette ugyan, hogy vádlott a meggyalázó kifejezést használta, ennek daczára azonban vádlottat a becsületsértés vádja alól felmentette azért, mert a becsületsértés tényálladékához megkivánlatik, hogy a meggyalázó kifejezés meghatározott személy ellen használtassék; vádlott pedig a főmagánvádlókat sem személyileg, sem mint szerkesztőket meg nem nevezte ; a becsületsértés tényálladéka tehát nem létesült. Felebbezés folytán a p-i törvényszék jogerős másodfokú Ítéletével azelsőbiróság felmentő Ítéletét helybenhagyta indokaiból, kiegészítvén azokat még azzal, hogy vádlott mint a képviselőtestület tagja állásánál fogva a közgyűlésen tárgyalás alatt állolt ügyre nézve minden irányban szabadon nyilváníthatta véleményét s e tekintetben a községi törvény rendelkezései szerint csak az einöklő polgármester fegyelmi jogkörének volt alárendelve, de a közgyűlésen kívül büntető uton nem vonható felelősségre; hogy továbbá vádlott a vádbeli kifejezést a közgyűlés mint hatóság előtt saját ügyében mint ügyfél az «Újpesti Naplóra* mint másik ügyfélre vonatkozóan használta; a panaszolt becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak a Btk. 266. §-a értelmében sem lehet helye. Vádlottnak ezen indokokból történt felmentése törvénysértő. A Btk. 261. §-ában körülirt becsületsértés tényálladékához megkivánlatik ugyan, hogy a meggyalázó kifejezés bizonyos meghatározott személy ellen használtassék; ámde ebből a szempontból elegendő, ha a fenforgó körülmények figyelembe vételével nem lehet kétség az iránt, hogy a meggyalázó kifejezés kire vonatkozik; a sértettnek név szerint való megnevezése ? becsületsértés tényálladékának nem lényeges feltétele. Vádlottnak azon joga, hogy, mint a községi képviselőtestület tagja a közgyűlésen tárgyalt ügyre nézve véleményét szabadon nyilváníthatja, nem terjed ki arra, hogy a gyűlés tagjai közé nem tartozó harmadik személyek irányában büntetlenül sértést követhessen el. Egészen téves ezt illetően a kir. törvényszék ítéletének a községi törvényre (1886: XXII. tcz.) történt "hivatkozása, mert