Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Dóittvénytár. 3 ennek 60. §-a szerint széksértés miatt a gyűlés által való bírságolásnak a képviselőtestület azon tagja ellen van helye, aki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él; a törvény ezen rendelkezése tehát a jelen esetre, melyben a gyűlés tagjai közé nem tartozó személyekkel szemben elkövetett sértés tétetett panasz tárgyává, nem alkalmazható. Minthogy továbbá a Btk. 19. §-ában az országgyűlés és a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjai részére biztosított mentelmi jog a községi képviselőtestület tagjait nem illeti meg, nyilvánvaló, hogy a felmentésnek a véleménynyilvánítás szabadságára fektetett indoka tarthatatlan. Téves a kir. törvényszéknek az az érvelése is, hogy a bűnvádi eljárásnak vádlott ellen való megindítását, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítását a jelen esetben a Btk. 266. §-a kizárná. A Btk. 266. §-a ugyanis csak azon esetben alkalmazható, ha a tény, vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, tárgyalás alkalmával, szóval vagy az ügyiratokban állíttatik, illetve használtatik. A 266. §. alkalmazhatósága ehhez képest, mint az a kir. Curia által már több ízben s egyebek közt 10,755/908. B. sz. határozatában is kimondatott, «ügyfelek», vagyis olyan felek létezését tételezi fel, akik a köztük vitás valamely jogi igény ellöntése végett a bírósághoz vagy a hatósághoz fordultak. Ámde vádlottnak az Újpesti Napló valamely közleményében történt megtámadtatásából nem keletkezett olyan vitás ügy, melynek eldöntésére a község képviselőtestülete hivatott volna ; vádlott és az «Újpesti Napló», illetve ennek szerkesztői nem voltak a hatóság előtt egymással szembenálló «ügyfelek» és a vádlott részéről a hírlapra, illetve annak szerkesztőire vonatkozóan használt kifejezés nem mondható az egyik ügyfél által a másik ügyfélre vonatkozóan a hatóság előtt folyamatban levő ügyben tárgyalás alkalmával használtnak; amiből következik hogy a panaszolt meggyalázó kifejezés használata a jelen esetben nem részesülhet a Btk. 266. §-ában biztosított bűnvádi büntetlenség kedvezményében. Mindezeknél fogva a törvénysértést megállapítani kellett. ¥ * = A hivatkozott 10,705/1906. sz. határozatot a BDtár uj f. I. k., 7, sz. a. közöltük.