Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

A 1 / A becsületsértés tényálladéka abban az esetben is létesül, ha az, akire vonatkozóan a meggyalázó kifejezés használtatott, névszerint nem neveztetett ugyan meg, de annak kiléte iránt a fenforgó körülmények közt kétely nem merülhet fel. — II. A községi képviselőtestület tagjának az a joga, melynél fogva a közgyűlésen tárgyalt ügyre nézve véleményét szabadon nyilváníthatja, annak eközben a gyűlés tagjai közé nem tartozó harmadik személyek irányában elkövetett becsületsértésért való büntetőjogi felelősségét nem zárja ki. — ///. A községi képviselőtestület gyűlésén annak valamelyik tagja által használt meggyalázó kifejezés nem részesül a Btk. 266. §-ában biztosított büntetlenség kedvezményében. (Határozat a jogegység érdekében.) (Ouria 1910 nov. 22. 7112/910. sz. a. I. B. t.) A kir. Curia: A koronaügyész perorvoslatát alaposnak találván, kimondja, hogy: A becsületsértés tényálladéka azon esetben is létesül, ha az, akire vonatkozóan a meggyalázó kifejezés használtatott, névszerint nem neveztetett ugyan meg, de annak kiléte iránt a fenforgó körülmények közt kétely nem merülhet fel; hogy továbbá a községi képviselőtestület tagjának az a joga, melynél fogva a közgyűlésen tárgjalt ügyre nézve véleményét szabadon nyilváníthatja, annak eközben a gyűlés tagjai közé nem tartozó harmadik személyek irányában elkövetett becsületsértésért való büntetőjogi felelősségét nem zárja ki; végül, hogy a községi képviselőtestület gyűlésén annak valamelyik tagja által használt meggyalázó kifejezés nem részesül a Btk. 266. §-ában biztosított büntetlenség kedvezményében. Büntetőjogi Döntvénytár. V. 1