Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Tartalommutató. XLIX által felülvizsgálható. — II. Az adós anyagi szorultságának a megállapitásáhoi nem kívántatik meg, hogy az adós hitelezői részéről perrel, végrehajtással, vagy bármely más módon zaklatva leg\en, hanem elégséges már az is, ha az adós fizetési zavarokkal küzd, esedékes fizetéseit teljesíteni nem tudja és ebből az okból kénytelen ujabb kölesönt keresni. - III. A Curia az alsótok által valókul elfogadóit tényekből következtetésileg megállapította azt is, hogy a kölesönügylet létrejöttének napján ugyanazon felek között kötött szerződés értelmében a vádlotl részére kikötőit házgondnoki állás és az ezen a ezimen kikötőit anyagi előny valójában sértettnek a kölcsön nyújtásáért adott ellenszolgáltatása volt és pedig azon nyolez százalékos kamaton és tőkekamat megtérítésen kivül, melyet vádlott a kölcsönszerződésben magának már úgyis kifejezetten biztositolt. Ezen az alapon megállapította azt is, hogy vádlóii olj feltételek közi hitelezett sértettnek, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság forgott fenn. — IV. A sértett vagyoni helyzetének minden részieleire kiterjedő tüzetes ismeretét a törvény nem kívánja meg, hanem megelégszik azzal, hogy vádlott a sértett szorullságál egyáltalában ismerte és felhasználta legyen, ehhez pedig a jelen esetben azért nem fér kétség, mert aki pénzügynökök utján magánegyéneknél keres kölcsönt és aki a fentebb feltüntetett súlyos feltélelek tárgyalásába csak bele is bocsátkozik, annak a szorultsága a hitelező előtt is nyilvánvaló. — V. Uzsorás ügylet semmissé nyilvánítása 27*i 107. Uzsora megállapítása az alsófok felmentő Ítéletével szemben.— Könnyelműség az, ha valaki cselekményének következményeivel nem számolva, kényszerítő szükség nélkül, csupán azért, hogy pillanatnyi pénzzavarából meneküljön, aránytalanul nagy, vagy éppen olyan terhet vállal magára, amely vagyoni erejét felülmúlja. Vádlott a sértettnek 1000 K-t három hó múlva lejáró liOO K-ás váltó ellenében adott kölcsön 27!> 174. I. Vádlott évek óta többeknek nyújtott uzsorás hitelt s az uzsoráskodást életfentartásként folytatja; cselekménye tehát üzletszerű. — II. Üzletszerűség mellett a halmazat, vagyis az egyes cselekvőségek önállóan beszámítandó volta ki van zárva, a cselekmények kollektív-cselekményt, vagyis egységet alkotnak. — III. Uzsora esetén az elévülés nem az ügyletek megkötésének, hanem az érvényesítésnek időpontjától számítandó _ _ .... 28!) 184. Felmentés uzsora vétségének vádja alól. mikor vádlott a sértelt tapasztalatlanságát és szorultságát felhasználva, a sértettnek kölcsönadott 16l> K kamata fejében a sértett ingatlanának használatát kötötte ki, mely ingatlannak évi tiszta jövedelme a kir. tábla megállapítása szerint 18 K; a Curia ugyanis az alsófok által valókul elfogadott tényekből a/t a következtetést vonta le, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt mutatkozó aránytalanság nem annyira nyilvánvaló, hogy szembeötlőnek volna tekinthető _ ... .... ._. _ ._ ._. .... _ .._ _ 30;] Mezőrendőrségi törvény (1894: XII. tcz.) 5ö. Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából, vagy a mezőről való ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmények fenforgása esetében is, az 1894: XII. t-cz. 93. ^-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágás tényálladékál állapítja meg_ __ .... _ .... 97 Büntetőjogi Döntvénytár. V. • I