Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

L Tartalommutató. Curiai bíráskodási törvény (1899: XV. tcz. ) 225. Felmentés a kir. Curia állal az 1899: XV. tcz. 170. §-ának második bekezdése czimén emelt vád alól. Ebben a nyilatkozatban: ('átkozott legyen minden oláh pap, tanító, biró és oláh választó polgár, aki nem a mi jelöltünkre adja le szavazalát, » melyei a vádlott lelkész ugyan papi ruhában, de nem hivatása közben s nem is egy vallásos gyülekezeten, hanem országgyülési képviselőjelölt programmbeszédének megtartása czéljából tartott népgyülésen tett: a Curia nem látta fenforgónak a tulvilági büntetéssel való fenyegetés ismérvét „.. _ 366 Kivándorlási törvény (1909: II. tcz. ) 93. Az 1909: II. tez. 38. §-ában a szállitás és annak közvetítése alatt nem csupán a rendeltelés helyére vagy a közlekedési eszközre való juttatás értendő, hanem megállapítja ezt a kiindulási ponttól kezdődő minden oly tevékenység, mely a kivándorló utazását a kivándorlási czélzattal való ulrakelés eszközlésével előmozdítja. E törvény 41. §-a alá csak az ott exemplifieative megjelölt, kisebb sulyu, csak távolabbi segédkezést jelentő, de nem azok a eselekvőségek vonhatók, melyek már közvetlenül az ország elhagyását kívánják lehetővé tenni 163 Bűnvádi perrendtartási életbeléptetési törvény (1897: XXXIV. tcz. ) 16. §. 180. III. A főmagánvádló, mint állami gimDáziumi tanár, közhivatalnok lévén (Btk. 461. §. ), az ellene nyomtatvány utján elkövetelt rágalmazás vagj becsületsértés az 1897: XXXIV. tcz. 16. §-ának 2. bekezdése értet méhen az esküdtbíróság hatáskörébe tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a bevádolt köziemén) a sérteti fél hivatali kötelességeire vonatkozik-e vagy nem....... _... _ _~296 Lap