Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

XLVIII Tartalommutató. Lap feltétel mellett ad 200 K névleges kölcsönt, hogy ennek ellenében 200 K-ás üzletrészt vásárolni és először ezt, csak azután, vagy azzal egyidejűleg a kölcsöntőkét lefizetni tartozik, amidőn a tagsági jogokat szerezni nem akaró adós, három éven át, a visszatartott 59 K 30 f-en felül 150 + 121 K fizetést teljesítve, a valósággal 140 K 70 f erejéig kézhez kapott kölcsönre még mindig 200 + 50 K-val tartozik, akkor a szövetkezet ügyvezető igazgatója az alapszabályokra jóhiszemüleg nem hivatkozhat azért, mert nyilvánvaló, hogy az alapszabályok nem a fent idézett bevallott czélt, hanem azt a be nem vallott czélt szolgálják, hogy a kölcsönre szorult személyek, ezen alapszabályok leple alatt kizsákmányoltassanak. — II. Szövetkezeti igazgató elitélése. — Hl. Mellőztetett az 1883. évi XXV. tcz. 2. §-a szerint való minősítés, mert a vádlott által vezetett szövetkezet a kölcsönügyletet nem a váltó, hanem a kötelezvény alatt perelte, következéskép az uzsoraügyletnek váltóba való rejtése valósultnak nem tekinthető. — IV. A Curia mellőzte az alsóbiróság által alkalmazott 92. §-t, különös figyelemmel arra, hogy vádlott szegénysorsu és nagy szükségben levő ember sérelmére követte el a bűncselekményt ~ _ _ .._ _ _ _ 33 24. Szövetkezeti uzsora. — I. A kereskedelmi törvény a szövetkezetek czélját, a szövetkezett tagok hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának, közös üzlelkezelés melleit, illetve a kölcsönösszeg alapján való előmozdításában állapítván meg, feltételezi, hogy a szövetkezeibe lépő tag előbb eleget tesz a társaság iránt elvállalt kötelességeinek és ez alapon támaszthat csak igényt arra, hogy a társaság a vagyona gyarapítására irányzott törekvéseit cseileg előleg vagy hitelnyújtás utján előmozdítani fogja. — II. A Curia az alsóbiróság által valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonla le, hogy sértettnek a társaságba való névleges belépése a hitelezéssel elérni czélzott nagymérvű ellenszolgáltatás egy részének elleplezése végett köttetett ki. — III. A szövetkezeti üzletrész, hitelegyleti óvadék, kezelési dij, hitelegyleti tartalékalapleirás, nyomtatvány, tartalék- és könyvdíj, tudakozódási és postai költség, a kikötésnél és a sértett által teljesített fizetések elszámolásánál használt összes czimeket, éppen ugy, mint a 8% kamatfelszámitá=', a Curia a kölcsön mellékjárulékának, illetve költségének tekiniette. — IV. A Curia állapítja meg, mutalkozik-e szembeötlő aránytalanság szolgáltatás és ellenszolgáltatás között s hogy a hitelezés a sértett szorultságának felhasználásával történt-e ? — V. Uzsora vétségének megállapítása az alsófok felmentő ítéletével szemben annak ellenérc, hogv az ellenszolgáltatások az alapszabályokban megállapított " czimek alatt szedetlek be ... _ 40 88. Szövetkezeti uzsora. — 1. A Curia vizsgálat tárgyává tette, hogy a sértett a szövetkezelck czélját képező gazdasági tekintetből lépelt-e be tagnak a szövetkezeibe, üzletrészeit mikor és miből fizette be s megállapította, hogy a tagság csak arra szolgált, hogy az ügyletek alakilag az alapszabályok szerinl történtekként jelentkezzenek. — II. A Curia állapítja meg, hogy a sértett állal teljesített összes szolgáltatások a kölcsönök fejében történtek s igy az uzsoratörvény 4. §-a, illetve az 1871:: VIII. tczikk -1. §-a szerinl kamatnak tekintendők-e? — [II. A Curia állapítja meg, liogj szembeötlő aránytalanság mutatkozik-e ;i szolgáltatás és ellenszolgáltatás közölt ? — IV. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogj az uzsorás a sérelmet a feljelentés megtétele után részben jóvátette - — 154 100. Uzsora megállapítása az alsófok felmentő ítéletével szemben. — I. A sértett anyagi szorultsága és a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanság, mint az uzsora ismérvejogkérdés és ezért a kir. Curia