Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 133 de nem kívánták, már pedig a törvény értelmében a sértett félnek ezt kifejezetten kívánni kell. Az esküdtbíróság határozata tehát nem törvénysértő. A Btk. 92. §-a alkalmazásának a helyét pedig a m. kir. €uria sem találta indokoltnak, mert a fenforgó súlyosító körülmények mellett a vádlott rendkívüli enyhe büntetésre a törvény értelmében számot nem tarthat. Az alaptalannak talált semmiségi panasz ezekhez képest elutasítandó volt. 7ÍÍ. Üzletszerűség és halmazat. A Curia, eltérően a közuádló álláspontjától, mellőzte a halmazati minősítést a kerítéssel üzletszerüleg foglalkozók ellen, mikor ezekkel szemben a BN. U5. §-ának pontja szerint minősülő több bűntett állapíttatott meg. Az üzletszerűség az ítélet hozataláig elkövetett hasonló minőségű cselekményeket egy összefoglalt folytatólagos cselekménnyé teszi. (Curia 1911 márczius 16. 1877/911. sz. a. L Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be a kir. főügyész a BP. 385. § ának 1. b) pontja alapján azért, mert a vád tárgyául két rendbeli bűncselekmény szolgálván, a vádlottakat két rendbeli bűntettben, tehát halmazatban kellett volna bűnösnek kimondani stb. A közvádló által a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján érvényesített semmiségi ok nem állapitható meg, mert az elitélt vádlottak cselekménye, mindegyikre nézve a kir. tábla ítéletében helyesen fölhozott okokból, mint a kerítéssel üzletszerüleg foglalkozók ellen a BN. 45. §-ának 4. pontja szerint minősülvén, ez a körülmény az Ítélet hozataláig elkövetelt hasonló minőségű cselekményeiket mindegyik vádlottra vonatkozóan egy összefoglalt folytatólagos cselekménnyé teszi, halmazatról tehát szó nem lehet. * • = Az üzletszerűség fogalmához I. Balogh Jenő: A delictum colleetivum s a szokásszerii és üzletszerű deliclumok tana (1885.J, Finkey: A büntetőjog tankönyve (II. kiad.) 326. s köv. 1.