Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

116 Büntetőjogi Döntvénytár. 05. Büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság nyilvánul meg vádlottnak abban a tettében, hogy emberektől állandóan járt hely közvetlen közelében lövöldözött, anélkül, hogy meggyőződött volna, vájjon a fegyver hordképességének területén valaki tartózkodik e? (Ouria 1911 február 8. 872/1911. sz. a. I. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panasz elutasittatik. indokok: Vádlott védője a kir. Ítélőtábla másodfokú Ítélete ellen, hivatkozással a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára, azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a «vád alapjául szolgáló tett vádlott gondatlanságát nem állapítja meg.» Ez a panasz alaptalan s mint ilyen a BP. 437. § ának negyedik bekezdése értelmében elutasitlatott. Vádlott ugyanis az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt, a kir. ítélőtábla által is elfogadott és e helyütt is irányadó megállapítás szerint 1909. évi július hó 26-án, helyesen július hó 25-én a Hordó község határában levő fürészgyár telepéről egy «Kropacsek» rendszerű fegyverrel a közúton keresztül az ut túlsó oldalán levő telefonoszlopot véve czélul, anélkül, hogy meggyőződött volna, vájjon a közel lévő Szálva folyóban vagy annak partján valaki tartózkodik-e ? több lövést tett, mely lövések egyike a telefonoszlopot átlyukasztva, a Szálva folyóban fürdött P. V.-t érte és a fegyverből kilőtt golyó annak fejébe hatolt, minek következtében P. V. súlyos testi sértést szenvedett. Meg lévén állapítva továbbá az is, hogy vádlott emberektől állandóan járt hely közvetlen közelében lövöldözött, nyilvánvaló, mikép vádlott, figyelemmel a lövésre használt fegyver hordképességére, közönséges gondosság alkalmazásával is beláthatta, hogy eljárása a közelben esetleg tartózkodó emberek életét vagy testi épségét veszélyezteti, vagyis hogy vádlott gondatlan magatartást tanúsított, melyből P. V. súlyos megsérülése származott. A BP. 385. §-ának 1. a) pontjára fektetett semmiségi panasz ezek szerint alaptalan.