Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

400 Büntetőjogi Döntvénytár. mánynál vagyoni haszonszerzés czéljából közbenjárt, a szerződés megkötésénél tanuként szerepelt és hogy ez akkori országgvülési képviselői állásával össze nem fért. Az összeférhetetlenség, mint jogi kérdés, helyesen nem tétetett bizonyítás tárgyává. De téve­sen mellőztettek a bizonyítási indihánynak többi részei, mert a képviselő törvénybe (1901 : XXIV. t.-cz.) ülköző netaláni tevé­kenységének bebizonyítása, esetleg mint a vádlott büDlelhetősé­gét kizáró körülmény jöhet tekintetbe, ez a bizonyítása tehát a Blk. 263. §-ának utolsó bekezdése értelmében vádlottnak kétség­telen joga, s minthogy az állítás czélja közérdek volt : a védő indítványának elutasítása a védelem lényeges jogainak sérelmé­vel járt. Ehhez képest erre az ügyre nézve a BP. 384. §-ának 9. pontjára alapított semmiségi panasznak helyet adni, az Ítélet e­részét a BP. 437. § ának 2. bekezdése alapján megsemmisíteni és további eljárást rendelni kellett. Minek folytán az ezen ügyre vonatkozó anyagi semmiségi panaszok elbírálása mellőztetett. Egyúttal a H.-íéle ügynek a H. F.-féle üggyel való egyesítése a BP. 21. §-a értelmében megszüntetendő volt, mert az utóbbi ügyben a fentiek szerint semmiségi ok nem merült fel, a külön­választás tehát annál inkább lehetséges, mert a két per között anyagi összefüggés nincs. A különválasztás folytán az összbüntetés esete nem forog­ván fenn, e részben a büntetés tekintetében uj Ítélet volt hozandó. A büntetés kiszabásánál az elsőfokú "biróság állal mérlegelt eny­hítő körülmények vétettek figyelembe. * * = Ad I. V. ö. a II. k., 239. sz. a. közölt curiai határozatnak a bizo­nyítás terjedelmére vonatkozó részeit (354. lap.) — Ad II. Csak a nem időszaki lap­ban (de nyomlatvány utján) elkövetelt rágalmazás esetén kell a közzététel el­rendeléséhez a sértett kivánata (III. k., 8. sz ). 57. /. A Blk. 172. §-ában meghatározott vétség szem­pontjából teljesen közömbös, hogy a gyülekezet mikép keletkezik, vagy hogy mily czélzattal jött létre, mert bármi legyen az inditó ok, vagy ha a véletlen hozta is létre, ez a gyülekezet tényleges létrejöttére és a gyülekezet fogalmának meghatáro­zására befolyást nem gyakorol. — //. Nyolcz ember-

Next

/
Oldalképek
Tartalom