Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 101 nek egy üt les jelenléte korcsmában, ahol az emberek korlátlan számban bármikor megjelenhetnek, a gyülekezet fogalmát megállapítja — ///. A Curia a vádlott nyilatkozatában felismerte az alkalmatosságot arra, hogy a vádlott azt a nemzetiséget, amelyhez tartozik, a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgassa s abban a nemzetiségben gyűlöletet ébreszszen s ez által a belbékét veszélyeztethesse. (Curia 1911 február 8. 912/1911. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A kir. tábla Ítélete R. J. vádlottat illetően a BP. 385. § ának 1. a) pontjában foglalt semmiségi ok alapján megsemmisíttetik és H. J. vádlott bűnösnek mondatik ki a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző izgatás vétségében, amelyet az állal követelt el. hogy Tövisen 1909. évi május 16 án éjjel a L. M. vendéglőjében az ott jelen volt gyülekezeten az oláh nemzetiséget a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgatta s ezért a 172. §. alapján a Btk 91. § ának alkalmazásával az ilélet foganatba vételének napjától számítandó 14 napi államfogházbüntetésre, mint fő-, és az 1892 : XXVII. t.-cz.-ben jelzett czélra fordítandó s a gyulafehérvári kir. ügyészségnél 15 nap alatt, végrehajlás terhe alatt fizetendő, behajthatlanság esetén öt napi államfogházra átváltoztatandó 50 K pénz, mint mellékbüntetésre itéllelik. Tartozik a vádlott a felmerült és felmerülendő bűnügyi költséget a fennálló szabályok értelmében megfizetni. Az Ítélet többi része érintetlenül marad. Indokok: A kir. tábla lén)ként megállapította, hogy a vádlott a rendelkező részben kitett helyen és időben N. M. pinczérnőre reárivallt, hogy tanuljon meg románul, majd (elállva és társaival poharat kocczinlva, éltette Romániát és az emiatt felszólaló S. B.-t disznó magyarnak, R. S.-t pedig, amiért magyar társaságban volt, hazaárulónak nevezte. Tényként fogadta el a kir. tábla azt is, hogy a korcsmában 8 embernél több egyidejűleg nem volt, akik nem felhívásra, hanem alkalomszerűen jelentek ott meg. A vádlottat azonban azon az alapon mentelte fel a kir. lábla, mert az általa hangoztatott szavak az izgatásra alkalmatlanok és mert bár korcsmában, lehál nyilvánosan követte el a cselekményt, a jelenlevők csekély száma a gyülekezet fogalmát ki nem meriii. A kir. Curia ezt a íelfogást egyik irányban sem tehette magáévá. A megállapított tényállásból ugyanis kétségtelen, hogy