Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 05 vádlott érdekében a közvédő és F. J. vádlott védője a BP. 385. §-ának c) pontja alapján azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert a vádlottak cselekményében hiányzik a ravasz fondorlat. Ezek a semmiségi panaszok azonban alaptalanok. A tábla ugyanis valóknak fogadia el azokat a tényeket, hogy a vádlottak közös tulajdonát képező lovat áruló F. J. vádlott akkor, amidőn őt a lovat megvenni szándékozó sértett és a kisé rétében volt állatorvos a ló egészségi állapota felől megkérdezték, határozottan kijelentette, hogy a ló nem kehes, annak semmiféle hibája nincs, hogy sértett a lovat a kijelentésre és azután vette meg, hogy a lovat megvizsgáló állatorvos azt megköhögtetni nem volt képes ; hogy még a vétel napján, az első itatás után kitűnt, hogy a ló kehes; hogy az állatorvos-szakértő által a ló megvizsgálásánál alkalmazott módszernél fogva a kehesség mesterséges elfojtása nélkül kehes lónál a kehességnek feltéllenül mutatkoznia kellett volna; hogy vádlottak a ló kehességét elfojtották, végre, hogy a kehesség felismerése után L. F. vádlott sértettnek oly ajánlatot tett, hogy a vett lovon hasonló módon, azaz a kehesség elfojtásával túlad. E tényekből az elsőbiróságok helyesen vonták le azt a jogi következtetést, hogy vádlottak jogtalan vagyoni haszon szerzése czéljából sértettet ravasz fondorlattal tévedésbe ejtették és ez által sértettnek vagyoni kárt okoztak. Téves a védelemnek az az álláspontja, hogy a vádlottak cselekményében nincs ravasz fondorlat, mert a lovakkal foglalkozó és az állatorvos által külön is figyelmeztetett sértett tudhaita, hogy a ló kehességét rövidesen el lehet tüntetni és azt csak később lehet megállapítani, ennélfogva sértett járt el gondatlanul, amikor a vételárat kifizette és annak egy részét vissza nem tartotta és hogy általában a jelen esetben az osztrák polgári törvénykönyvnek a szavatosságról rendelkező intézkedései jutnának érvényre. Téved a védelem azért, mert a csalásnak alkotó eleméül szolgáló ravasz fondorlat akkor forog fenn, ha a tévedésbe ejtett személy a helyzet körülményeivel számot vető gondossága mellett is a tévedésbe ejtést el nem kerülhette. Ebben az esetben pedig a sértett érdekének védelmében el járó szakértő állatorvos rendes gondossággal jártéi akkor, amidőn a ló megvizsgálásánál oly módszert alkalmazott, amely mellett a mesterséges elfojtás nélkül a kehességnek feltétlenül jelentkeznie kellett volna, s mert végül a magánjogi törvényeknek a szavatosságot tárgyazó rendelkezései nem szolgálhatnak akadályul arra. hogy sértett magánjogi igényeinek érvényesithetése végett bűnügyi utón fel ne léphessen.