Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

82 Büntetőjogi Döntvénytár. pontja alapján használt része visszautasittatik, a védő semmiségi panaszának másik része pedig elutasittalik. Indokok: A másodfokú bíróság Ítélete ellen N. J. és B. J. vádlottak törvényszakaszra való hivatkozás nélkül azért jelentet­tek be semmiségi panaszt, mert súlyos az Ítélet és mert ren­desen dolgoznak és javulásuk javitó nevelés nélkül is elérhető, mig védőjük közelebbi megjelölés nélkül a BP. 385. § ának 2. és 3. pontja alapján élt semmiségi panasszal. A bejelentett perorvoslatok közül a nevezett vádlottak sem­miségi panaszának az Ítélet súlyos volta miatt használt része a BP. 434. § ának harmadik bekezdése értelmében azért utasíttatott vissza, mert a tett perorvoslati nyilatkozattal a BP. 384. és 385. §-ában meghatározóit semmiségi okok egyike sincs a semmiségi panaszokra is alkalmazandó BP. 390. §-ában foglaltaknak meg­felelően világosan megjelölve. Amennyiben pedig ez a panasz a Btk. 92. §-ának a nem alkalmazása miatt használtatott volna, az azért volt visszauta­sítandó, mivel az alább kifejtettekhez képest a B. N. rendel­kezései értelmében ilyen irányban semmiségi panasznak he­lye nincs. A vádlottak semmiségi panaszának második részét illetőleg a tett perorvoslati nyilatkozatból világos, hogy az a fogházbünte­tés kiállása után foganatosítandó javitó-nevelés elrendelése mialt használtatik s ehhez képest ez a panasz a BP. 385. §-ának 2. pontjára alapitottnak volt veendő. A BP. 385. §-ának 2 pontja alapján azonban semmiségi panasznak csak akkor van helye, ha a biróság a büntetés ki­szabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyos­bításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg. A panaszolt az a jogsértés azonban, hogy vádlottak a fogház­büntetés után utólagos javitó nevelésre Ítéltettek, a megjelölt tör­vénysértési esetek egyike alá sem vonható. A BN. 28. §-a szerint ugyanis a biróság akár a fogház­büntetést megállapító ítéletben, akár pedig utóbb a felügyelő hatóság javaslatára elrendelheti, hogy a fiatalkorú a fogházbüntetés kiál­lása után még ja\itó-nevelésben részesitlesék, ha attól gyökeres erkölcsi átalakítása remélhető. A törvénynek abból a rendelkezéséből pedig, hogy a biró­ság a javító-nevelésben való részesítést az itélét hozatala után is elrendelheti s ezzel annak az elrendelése nyilván a biróság be­látásától van függővé téve: kétségtelen, hogy a BN. 28. §-a ér­telmében alkalmazható javitó-nevelés nemcsak a büntetési téte­lek jogi szempontja alá s ehhez képest az nem a vád alapjául

Next

/
Oldalképek
Tartalom