Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 71 jelentkezik; minthogy továbbá a tettes cselekményének egysége a büntetendő eredmények és tényálladékok többségét meg nem szünteti, mihez képest a vádlott terhére megállapított három rendbeli jogsértő eredmény, mint a vádlott tettének külön okozata, három rendbeli önálló bűncselekmény tényálladékát meriti ki, melyek egymáshoz anyagi halmazatban állanak: ennélfogva a kir. ítélőtábla ítéletének a bűncselekmény minősítését és a büntetés kiszabását tárgyazó részét megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. = Ujabban állandó gyakorlat. — V. ö. a bbtár uj f. I. k., ö. sz.; u. o. I. k., 38. sz.; IV. k., 27. sz. határozatokat s az azokhoz irt jegyzeteket 41. /. Annak a körülménynek a megítéléséhez, hogy valamely czikk politikai tárgyak körül forog-e vagy sem, különös szakértelem nem szükséges ; ez irányban szakértő meghallgatása nem szükséges. — 77. Értekezés jogi szaklapban az állami tisztviselők titkos minősítéséről, azok fizetésének rendezéséről és nyugdíjtörvényének revíziójáról nem politikai tárgyú közlemény. — III. Hogy politikai tárgy körül forog-e valamely közlemény, azt a Curia állapítja meg. (Curia 1911 jan. 31. 708/911. sz. a. L Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. ítélőtáblai ítélet ellen a vádlott és a különvédő a BP. 384. §-ának 9 ik pontjára hivatkozással alaki okra fektetett semmiségi panaszt azon okból érvényesítenek, mert a kir. ítélőtábla nem rendelte el a szakértők meghallgatását a külön védő által indítványozott körülményre. Minthogy azonban annak a körülménynek a megítéléséhez, hogy valamely czikk politikai tárgyak körül forog-e vagy sem, külön szakértelem nem szükséges, a kir. tábla helyesen határozott, amikor az indítványnak helyt nem adott. A BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján abból az okból használtatik a vádlott és védő részéről semmiségi panasz, mert «a megállapított tényállás nem bűncselekmény,.) amely bejelen-