Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

7-2 Büntetőjogi Döntvénytár. tésnek csak az az értelme lehet, hogy a vádlott által kiadott czikkek nem forognak politikai tárgyak körül. Ez a panasz is alaptalan, mert igaz ugyan, hogy a «Tanitók titkos minősítése,)) a «Feltámadunk» és «Az állami tisztviselők mozgalma)) czimü czikkek politikai tárgyak körül nem forognak, mert hogy a birák titkos minősítését illetően egy miniszter milyen nyilatkozatot tett s egy másik miniszter más hivatalnokok minősítése tekintetében mily szabályokat léptetett életbe — a czikk annak egész tartalmát tekintve, ezzel a kérdéssel nem politikai szempontból foglalkozik — hanem a titkos minősítésnek a kérdésével, amelyet helytelennek és eltörlendőnek tart. A «Feltámadunk» czimü czikk pedig nem tartalmaz mást, mint a lapnak a programmját, annak a kiemelésével, hogy a birói függetlenség teljes kivívásáért fog küzdeni. «Az állami tisztviselők mozgalma)) czimü czikk pedig a fizetésrendezés és a nyugdíjtörvény revíziójával foglalkozik. Az ilyen tárgyakról való értekezés pedig egy jogi lapban megengedett s politikai vonatkozásúnak nem tekinthető pusztán azért, mert a törvényhozás, vagy az állam kötelességeivel hozatik természetszerűen kapcsolatba. A többi vád tárgyává tett czikk azonban kétségtelenül politikai tárgyak körül forog, mert a «Magánhivatalnokok és államhivatalnokok közös érdekei* czimü czikkben ezeknek a hivatalnokoknak politikai súlyát mérlegeli egy szervezendő egyesülésből kifolyólag. «Az iparosok és tisztviselők érdekei» feliratú közleményben pedig felhívás van intézve az állami tisztviselőkhöz, hogy a jelenlegi politikai pártokat ne támogassák. A «K. F. mint az önálló nemzeti Bank és a vidéki pénzintézetek ellensége)) czimü czikknek már a czime is politikai tárgyat ölel fel. «A tisztviselők és iparospárt» czimü czikk egy ilyen pártalakitással foglalkozik — amelynek feladatát is fejtegeti. <rA tisztviselői érdekek és a K -kormány czimü közlemény pedig a kormánynak előnyeit tárgyalja a letűnt kormánnyal szemben. Ilyen körülmények között tehát a kir. tábla jogi tévedés nélkül állapitolta meg ezekre a czikkekre vonatkozván, hogy ilyen tartalmú czikkeket a vádlottnak csak akkor lett volna szabad kiadni, ha a törvényben előirt biztosítékot letelte volna. Ami pedig a BP. 385. §-ának 3-ik pontjára fektetett semmiségi panaszt illeti, azt a kir. Curia azért találta alaptalannak, mert a vádlottnak többszörösen és hasonló cselekmény miatt is büntetett előélete, a büntetés rendkívüli enyhítését kizárja.