Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 87 A kir. Curia: A perorvoslat elulasittatik és az összes iratok a koronaügyészséghez visszaküldelni rendeltetnek Indokol,- : A m. k. államvasutak miskolczi özlelvezetőségének feljelentése szerint K. Gy. helpai lakos, főerdész és kocsisa R. Gy. az előbbeni kettős fogatán 1909. évi november hó 25-én délután a Vereskő és Breznóbánya közön a vasutpályával párhuzamosan vezető törvényhatósági uíon haladván, a vaspályákra vonatkozóan fennálló szabályok megszegésével, a törvényhatósági utat a pályával összekötő átjáróra felhajtottak s ezzel a gondatlan eljárásukkal a kocsinak az átjáróra éppen akkor érkező hajtánynyal való összeütközését idézték elő, mely összeütközés következtében a hajtányon ülők közül F. J. felügyelő a pályára lefordulva, több rendbeli ütődést szenvedett és a kocsiba fogolt lovak is megsérültek. Ezen feljelentés folytán a bűnvádi eljárás az ügyészségi megbízott vádja alapján K. Gy. és R. Gy. ellen a Kbtk. 111. §-ában meghatározott testi épség elleni kihágás miatt megindittatván, vádlottak tagadták, hogy az összeütközést gondatlanságukkal ők okozták és azt a hajtányon ülő vasúti alkalmazottak gondatlanságából származoltnak mondották. A bizonyító eljárás befejeztével 1910. évi május hó 10-én megtartott tárgyaláson, melyen dr. M. A. ügyvéd, mint vádlottak védője kijelentette, hogy költséget nem számit; ellenben K. Gy. vádlott költségeit 80 K-ban és R. Gy. költségeit 12 K ban számította fel, az ügyészségi megbízott a vádat «tényálladék hiányában)) elejtette, mire a m. k. államvasutak képviselője a vádlottak megbüntetését kérte. A nagyrőczei kir. járásbíróság 1910. évi május hó 10-én 1910. B. 4/13. szám alatt hozott ítéletével vádlottakat a Kbtk. 111. § ába iiiköző testi épség elleni kihágás miatt ellenük emelt vád alól a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentette; egyúttal pedig a m k államvasutakat, mint sértettet K. Gy. vádlott részére 80 K és R. Gy. vádlott részére 12 K költségnek megfizetésére kötelezte. Ezt a rendelkezést a kir. járásbíróság a BP. 483. §-ára alapította azzal, hogy a m. k. államvasutak üzletvezetősége a baleset miatt saját hatáskörében megejtett vizsgálat adataiból megállapíthatta, hogy vádlottak büntetendő cselekményt nem követtek el; az ennek daczára tett feljelentés folytán megindított bűnvádi eljárással felmerült költségeket tehát a leijelentő a BP. 483. §-a értelmében viselni tartozik. A m. k. államvasutak, mint sértett képviselőjének ezen ítélet ellen vádlottak felmentése és a sértettnek költségben való marasztalása miatt közbevetett felebbezésére a rimaszombati kir. tör-