Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

14 Büntetőjogi Döntvénytár. A kir. járásbíróság azzal az eljárásával, hogy a jelen ügy­ben a tárgyalást 0. Gy. vádlottnak a tárgyalásról való elmara­dása daczára megtartotta és ítéletet is hozott, habár vádlott a tárgyalásra nem volt megidézve, a törvényt megsértette, mert a BP. 540. §-ának második bekezdése szerint az ott szabályozott eljárás egyik lényeges feltételét az képezi, hogy az elmaradt terhelt a tárgyalásra megidéztetett legyen; ez a feltétel pedig a jelen esetben nem forgott fenn. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani ; egyúttal pedig a törvény megsértésével elitélt vádlottat a BP. 442. §-ának utolsó bekezdéséhez képest a vád alól felmenteni kellett. 7. /. A Btk. 281. §-ának3. bekezdése felmenő vagy le­menő ágbeli rokonok vagy házastársak erős felindu­lásban elkövetett megölését az e §. 1. és 2. bekezdésé­ben foglalt általános rendelkezések alul kivette és ama rokoni, illetve házastársi köteléknek figyelembe­vételével súlyosabb büntetési tétel alá helyezte. Ami­dőn vádlott az apját ölte meg erős felindulásban, a Btk. 281. §-a 2. bekezdésének alkalmazhatása ki van zárva. — //. Ugyanazon körülmény, mely eny­hébb büntetési tétel alkalmazására alapul szolgált, még enyhítő körülményül is be nem tudható. — 77/. Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 2. pontja hiva­talból, mikor a vádlott terhére megállapított bűn­cselekmény mellékbüntetéséül a Btk. 289. §-a szerint csak hivatalvesztéssel büntethető, mindamellett az esküdtbíróság mellékbüntetésül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is alkalmazta. (Ouria 1909 június 30. 4861/909. sz. a. IV. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panasz elutasittatik, azonban az esküdtbíróság Ítéletének az a része, mellyel vádlott mellékbünte­tésül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére is ítéltetett, a BP. 385. §-ának 2. pontja és utolsó bekezdése alapján hiva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom