Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tarlalommutató. XL1 Lap a BP. 385. §-a 1. a) pontjára alapított semmiségi panaszát, habár az felmentő ítélet ellen irányul, a törvény által kizártnak nem tekintette 174 179.1. A BP. 382. §-ának rendelkezése a semmiségi panaszra nézve nem lévén alkalmazható, miután erre a törvényszakaszra a BP. 430. §-ának harmadik bekezdése nem hivatkozik s igy az Ítélet indokolását semmiségi panasszal nem lehet megtámadni _ ~ 344 187. IV. Nem érvényesíthető semmiségi panasz amialt, hogy az alsóhiróság a vádlott ellen folyamatban volt ügyek indítványozott egyesilését mellőzte 358 432. §. 146.1. A semmiségi panasz visszautasítása tárgyában intézkedésnek a BP. 432. §-ához képest csak az Ítélet kihirdetése után tett bejelentés alapján lehet helye; az itélet elölt a főtárgyalás folyama alatt lett bejelentés, mint az a BP. 384. §-ának negyedik (utolsóelőtti) bekezdéséből következik, csak szükséges előfeltétele annak, hogy azon az alapon a perorvoslat az itélet ellen majd használható legyen, de az itélet kihirdetése ulán megkívánt perorvoslati bejelentést nem pótolja ; ezért az csak egy jegyzőkönyvbe veendő nyilatkozat, melynek elfogadása vagy el nem fogadása tárgyában határozat hozásának nem is lehet helye s az ily határozat tárgytalan lévén, önmagában semmis és érvénytelen ~ 283 437. §. 21. A Curia, ellentétben a kir. tábla Ítéletében kifejezett ama jogi következtetéssel, mely szerint a vádlott jóhiszeműen azt hihette, hogy a sértett nevét a váltóra jogosan Írhatja, vagy irathatja, s ehhez képest vádlott cselekményéből a Btk. 75. §-ában meghatározott szándék, vagyis a jogsértő eredmény tudata és akarata hiányzik: az alsófok által valókul elfogadott lényekből azt a következtetést vonta le, hogy vádlott a sértett nevét ennek tudta és beleegyezése nélkül rosszhiszeműen íratta forgatóként a szóban lévő váltóra és ezt a sértett kötelezettségének bizonyítására is rosszhiszeműen használta fel 30 68.1. Csalárd bukás bűntettének vádja esetén azt, hogy a vádlottban meK voll-e a hitelezők károsítására irányuló czélzat, az alsófoku bíróság által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg 140 78.1. A Btk. 387. §-ában meghatározott csalás bűntettének vádja esetén azt, hogy a vádlott inkriminált cselekményei időpontjában fizetésképtelen volt-e, valamint azt is, hogy megvolt-e a hitelezők megkárosításának a czélzata, az alsófoku bíróság által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg .... ... ... 161 79. II. Vájjon a vádlott akkor, mikor hitelezője vagyonára végrehajtás utján zálogjogot szerzett, már fizetésképtelen állapotban volt és hogy ezt a vádlott tudta is, a Curia az alsófoku bíróságok Ítéleteiben felhozott tényekből vont következtetés utján állapítja meg „ 163 85. Az alsófokok állal \alóknak elfogadott tényekből a Curia állapítja mes következietés utján, vájjon a vádlottban a pénzhamisításra vonatkozó tudat és az akarat, mint a szándék lételemei, fennforogtak-e ? Felmentés a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján 176 88.1. Azt, hogy vádlottban megvolt-e a jogtalanság tudata, mikor a bűnjel váltó-a a sértettek nevét aláirta, az alsófok által valóknak elfogadott tényekből a Curia állapítja meg _ „ „ ... 180 90. II. A Curia felülvizsgálja, vájjon a vádbeli pohárköszöntők alkalmasak-e a magyar nemzetiség elleni gyülölelet kelteni fel a vádlottnak túlnyomó részben szerbekből álló hallgatóiban „ .... .„ 184