Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

XLII Tartalommutató. Lap 99.1. Az alsófok által valóknak elfogadott tényekből jogi következtetés utján a Curia állapítja meg, vájjon vádlott tudta-e, hogy az általa vásárolt áru lopás utján jutott birtokosa kezéhez .... _~ ~ — - 1^6 102.11. Azon adatoknak megállapítása, melyekből egyrészt a közadós cse­lekvő vagyonának alkotó részét képező értékek, másrészt a közadós egyes terhei felismerhetők, a ténykérdésre tartozik, melyben az alsó­biróságok határoznak; ellenben annak megvizsgálása, vájjon a meg­állapított vagyonértékek és terhek helyes jogi alapon vétettek-e számí­tásba a cselekvő és szenvedő vagyoni állapot meghatározásánál, a jogkérdésbe vág, melynek megoldása a kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság hatáskörébe tartozik ... „ _ .... — ~- 203 109. A Curia felülvizsgálja, vájjon a vádlott szándékosan működött-e közre abban, hogy a hasonló nevü sértett jogainak lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be a telekkönyvbe ? Felmentés az alsó­foku bírósággal szemben „ ~ .... — _ - — 216 133.1. Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alá eső anyagi semmiségi okból és felmentés, midőn a Curia ugy találta, hogy a vád által eltulajdonilottnak állított pénzösszeg tulajdonjoga a sértett és vádlott között vitás és igy az eltulajdonítás jogtalansága és az erre irányuló szándék, mint a sikkasztás egyik lényeges tényálladéki eleme, vádlott cselekményében meg nem állapitható „ ._ 260 134. Megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmiségi ok alapján és felmentés, mikor a Curia az alsófok által valókul elfogadott tényekből vont következtetés utján ugy találta, hogy a vádlott jóhiszeműen és abban a jogos felievésben irta a váltókra testvérének a nevét, hogy ezzel annak az érdekéi is megóvja, s igy a vádbeli cselekményt nem a Btk. 75. §-a értelmében megkívánt s a jogsértő eredmény előidézésére irányuló szándékkal és tudattal kö­vette el _ _ _ .... _ - 262 151.1. Felmentés a BP. 326. §-ának 1. pontja értelmében a BP. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmiségi ok alapján, bár az esküdtek határozatukban azt jelentették ki, hogy vádlott, «az ország román anya­nyelvű polgárait)) a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgatta ... 296 176.1. A Curia állapítja meg az alsóbiróságok által valókul elfogadott té­nyekből, forog-e fönn büntetőjogi gondatlanság? .._ 338 16. Megsemmisítés, mikor a kir. Ítélőtábla megtagadta a vádlott által ama körülmény beigazolására felhívott tanuk kihallgatását, hogy ő csak akkor használta kését, mikor ellenfeleinek egyike őt a földhöz szorítva ütle­gelte, másika pedig dorongért ment, holott ez a körülmény a vád­beli cselekménnyel szoros összefüggésben állván, nem lényegtelen 26 41.1. Megsemmisítés, mikor az alsóbiróság elutasította a védőnek azt az indítványát, hogy annak megállapithatása végett, vájjon sértett meg­sérült balszemének látóképességét nem vesztette el, sértett balszeme orvosszakérlőileg felülvizsgáltassék, elutasította annak daczára, hogy az első orvosszakértői vélemény szerint az, hogy a sérült szeme tény­leg tönkrement, és ennek folytán balszeme látóképességét elvesztette, teljes bizonyossággal és megnyugvással meg nem állapitható 75 51. V. Megsemmisítése esküdtbirósági ítéletnek s az ezt megelőző főtárgya­iásnak, és utasítása az esküdtbiróságnak, hogy a büntethetőséghez szük­séges erkölcsi s értelmi fejlettség fokát az uj jogszabályok alapján állapítsa meg .... „. „ ... „ _ 97 59. Megsemmisítés a BP. 385. §-áuak 1. c) pontjában foglalt semmiségi

Next

/
Oldalképek
Tartalom