Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

XL Tarlalommutató. Lap indulás megállapítható; ugyanis annak kimondása, hogy az alapul felhozott tények fennforognak és illetve bizonyítva lettek-e ? az esküdtek hatáskörébe tartozik, az alapon tehát, hogy a javasolt kérdések tárgyi tényálladékához szükséges adatok fel nem merültek, a külön kérdés feltétele az esküdtbíróság által nem volt megtagadható _ ~ — — — 199 192. IV. Megsemmisítés a kérdések helytelen szövegezése s az esküdtek hatá- * rozatainak homályossága okából „ — — 372 428. §. 52.1. A BP. 384. §-ának 9. pontja alapján a felebbezésben felhozott, de a kir. ítélőtábla által figyelembe nem vett ugyanaz az alaki semniiségi ok a BP. 428. §-ának második bekezdéséhez képest semmiségi panaszszal többé nem érvényesíthető ~ _ „ „ _ ~~ 103 430. §. 17. Oly esetben, mikor az alsóbiróság a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-ának rendelkezését nem alkalmazta, a büntetés súlyos volta miatt, enyhítés végett bejelentett semmiségi panasznak csak az az értelem tulajdonitható, hogy a bejelentők semmiségi panaszukat a Btk. 92. §-a nem alkalmazása miatt kívánták érvényesíteni ._ ~ _. „ 27 49. III. A BP. 385. §-ának 1. a) ponljára való puszta hivatkozás a BP. 430. és 390. §-aiuak egybevetett értelme szerint a törvény által követelt világos megjelölésnek nem tekinthető, mert a perorvoslat bejelentéséből a védelemmel és a kir. tábla által valóknak elfogadott tényekkel való egybevetése mellett sem lehet felismerni a BP. 385. §-a \. a) pontjában meghatározott semmiségi okul érvényesíthető valamely oly tényt, vagy törvénysértést, melynél fogva ama valóknak elfogadott s a valóság szempontjából a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint felül nem vizsgálható tények bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítanák „ „ ..„ _ _ ._. „ 95 64.11. A védő által bejelentett semmiségi panasz amaga nem a helytelenül felhitl törvényhely, hanem a bejelentés tartalma szerint biráltatott el _ 132 82. Vádlott a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára hivatkozással azért jelentett be semmiségi panaszt, mert ((bűncselekményt nem követett el.» E bejelentést, miután vádlott az elsőfokú főtárgyaláson a részletes nyilatkozatot megtagadta és a felebbviteli főtárgyaláson sem szólalt fel: a Curia, vádlottnak a főtárgyaláson felolvasott vizsgálati vallomása alapján és pedig akként értelmezte, hogy vádlott a vádba helyezett szavakat nem tartja gyűlöletre izgatásnak „ .„. _ _ 171 18. A kir. Curia a vádlott által előterjesztett azt a kérelmet, hogy esetleges szabadságvesztés büntetésének tartama alatt a munka alól fölmentessék s hogy magát saját költségén élelmezhesse, figyelmen kivül hagyta, kijelentvén, hogy e kérelem tárgyában határozni, nem tartozik hatáskörébe „ ... „. _ .... _ .„ .._ .... _ 28 34.1. Kártérítés kérdésében semmiségi panasz nem használható 65 44.1. Semmiségi panasz bejelentésének kellékei; visszautasítása a semmiségi panasznak kizártság okából „ .._ .._ 81 84.1. Vádlott a vád alól a BP. 326. §-ának 3. pontja alapján, a beszámithatóságot kizáró jogos védelem fennforgása okából felmentetett. Az kétségtelen, hogy a vádlottra nézve jogilag fontos, hogy ne a jogos védelem czimén, hanem abból az okból mentessék fel, mert nincs büntetendő cselekmény. Ezen az alapon a kir. Curia vádlottnak és védőjének