Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tarialommulató. XXXIII Lap VIII. FEJEZET. A nyomozás. 89. §. 194. k magáninditvány, ha egyéb alakszerűséghez kötve nincs is, csak a 89. §. második bekezdésében elősorolt hatóságoknál és közegeknél adható be, vagy mondható jegyzőkönyvbe, aminek helyes értelme csak az lehet, hogy az csak írásbeli beadvány, vagy hivatalos jegyzőkönyv felvétele utján érvényesíthető. A. magáninditvány visszavonása ugyanazon módon történhetik, mint annak bejelentése. Az a tény, hogy az indítványra jogosult egyik fél a rendőrség ej;yik hivatali alkalmazottja előtt oly kijelentést tett, hogy a panaszt visszavonják: minthogy ezt sem beadványban ki nem jelentette, sem erről hivatalos jegyzőkönyv fel nem vétetett, csak magánbeszélgetésnek és legfeljebb a visszavonás kilátásba helyezésének tekinthető, amihez semmi jogkövetkezményt fűzni nem lehet s az illető tisztviselőnek erről tett hivatalos jelentése sem a magánfél beadványát, sem a vele felveendő hivatalos jegyzőkönyvet nem pótolhatja „ _ . „ _ 376 XIII. FEJEZET. A tanuk. 221. §. 128. I. Megsemmisítés a BP. 384. §-ának 9. pontjában foglalt semmiségi ok alapján, mikor az esküdtbíróság a BP. 221. §-ának 6. pontja, tehát feltétlen mellőzési ok alapján mellőzte a kihallgatott tanú megesketését, a tanúvallomás valótlanságát nem tárgyi okokból, hanem csupán az ellentétes tanúvallomások mérlegelése alapján állapítva meg ... 252 129. Megsemmisítés a BP. 384. §-ának 9. pontjában foglalt semmiségi ok alapján, mikor az esküdtbíróság oly két tanút, kiknek vallomása ingadozó és egymásnak ellentmondó s akiknek a vádlottak irányában való ellenséges indulatára adatok merültek föl, megeskette a BP. 221. §-ának 5. pontja ellenére .... _ .... .... _ _ .... 254 190.1. A Curia a főtárgyalási jegyzőkönyvben megrögzített tényekből megállapította, hogy az alsóbiróság által meghiteltetett tanú lényeges körülményre nézve ingadozóan vallolt s így nem lett volna megesketendő.™ 368 XIV. FEJEZET. Birói szemle és szakértők. 41.11. Az orvosszakértői vélemény felülvizsgálása mindannyiszor szükséges, ha az határozatlansága, vagy egyéb hiányossága folytán nem nyújt biztos és megfelelő alapot a sértés minőségének és a gyógyulás tartamának megállapítására .... ._. .... ..„ 75 80.1. Helyesen utasította el a felebbviteli bíróság a védőnek azt az indítványát, hogy a felebbviteli főtárgyaláson ellenőrző orvosszakérlő hallgattassák ki. A vádlott ugyanis sem a nyomozat, sem a vizsgálat során, sem a kir. törvényszéki főtárgyaláson ellenőrző szakértő közreműködésével élni nem kivánt; a kir. tábla előtt megtartott főtárgyaláson a törvényszéki orvosi véleményt kívánta egy más szakértővel — akit ellenőrző szakértőül akart szerepeltetni — felülvizsgáltatni, hogy a miként a semmiségi panasz Írásbeli indokaiban kinyilvánítja, a szakvélemények esetleges ellentéte alapján az igazságügyi orvosi tanács véleménye provokálható legyen. Ámde a kir. törvénjszéki orvosszakértő véleményének a felajánlott módon való felülvizsgálata ki van zárva .... 166 86. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a terhességének utolsó óráiBüntetőjogi Döntvénytár. IV.