Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

XVI Tartalommutaló. Lap XVII. FEJEZET. A rágalmazás és a becsületsértés. 258. §. (iO. Valamely kereskedelmi társaságra vonatkozóan telt az az állítás, hogy «megbukott, ha valami kár lesz, nem fogja kifizetni, mert nincs miből», alkalmas arra, hogy annak alapján az áNító ellen a Blk. 258. §-áhan körülirt rágalmazás, esetleg pedig a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés tényálladéka megállapittassék. Sérti tehát a törvényt az az Ítélet, mely annak megállapítása daczára, hogy vádlott többek jelenlétében a «g. b. szövetkezet)) budapesti bejegyzett ezégre vonatkozóan azt állította, hogy «az megbukott, ha valami kár lesz, nem fogja kiűzetni, mert nincs miből", vádlottat a rágalmazás vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette azzal az indokolással, hogy az emiitett állítás a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás tényálladékának megállapítására nem alkalmas. (Határozat a jogegység érdekében.) ._ .... _ __ _ 127 S3. II. A közfelfogás szerint a törvénytelen születéssel való gyanúsítás általában is meggyalázó, mer! meggyalázást tartalmaz minden olyan kifejezés, mely valótlan, de még való tényeknek olyan oknélküli felhánytorgatása is, amely, vagy amelyek akire vonatkoznak, az! a társadalomban elfoglalt állásának megfelelő szereplésében és hivatásában feszélyezhetik, vagy annak a társadalmi körnek, amelyben él, az elhidegülését eredményezheti. Az olyan egyénnél, mint a főmagánvádló, aki leszármazásának tisztasága folytán is élvez társadalmi előnyöket és kitüntetést, ennek az alapnak megtagadása, vagy kétségbe vonása egyenértékű azzal a kijelentéssel, amely szerint ő ar/a a társadalmi állásra és kitüntetésre nem méltó s ezeket az előnjöket és jogokat csak bitorolja 172 150. Túlhaladja a jóhiszemű jogérvényesítés határait íelebbezésben annak állítása, hogy az eljárt járásbiró nyilván és tudatosan a bizonyítékok, ellenére ítélt. Rágalmazás állapíttatott meg, mert az ilyen bíró ellen, mint aki a bírói tiszt viselésére nemcsak alkalmatlan, de érdemetlen is, amennyiben a bünteiőtörvénykönyv XLI1. fejezetében szabál\ozott bűncselekmények valamelyikének esete fenn nem forog, a fegyelmi eljárás méltán meg lenne indítandó ~ _. .„ _.. 294 103. A fél az ügyvéd által szerkesztett beadványnak a megbízáson lulmenő tartalmáért csak akkor felel, ha ahhoz a benyújtás előtt hozzájárult; az ügyvéd által önkényesen, megbízás nélkül telt esetleges rágalmazó állításokért azonban a fél bűnvádi felelősségre nem vonható, mert ezekre az állításokra nézve hiányzik a fél és az ügyvéd közölt az elhatározás közössége és a véghezvitel eg\üttessége. Az, hogy a fél ezeket a rágalmazó állításokat utóbb a feljelentés beadása után vissza nem vonta, jogilag nem bír sulylyal, mert a bűncselekmény a feljelentés beadásával már befejeztetett „ _ _. „ „ „ 3IS 200. §. 5G. A Blk. 200 §-ában körülirt rágalmazás vétségének egyik tényálladéki elemét a más ellen valamely hatóság előtt büntetendő cselekméi.y elkövetése miatt emelt vád valótlansága képezi. A hatóság előtti rágalmazás abban az esetben, ha az annak alapjául szolgáló vád tárgyában bűnvádi eljárás tétetett folyamaiba, csak ennek befejezésével létesül; ennélfogva a sértett részérc a rágalmazás megtorlására irányuló magánindítvány előterjesztésére a Btk. 112. $-a szerint nyitva álló három havi haláridő ebben az eseiben attól a naptól számítandó, amely napon