Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommulaló. XVII Lap a bűnvádi eljárás befejezése a magáninditványra jogosítottnak tudomásra jutott. (Határozat a jogegység érdekében.) .,. _ „„ 117 65.1. Hatóság előtti rágalmazás vétsége esetén a Curia határozatának alapjául veszi az alsófoku bíróság által megállapítandó ama tényt, vájjon a vádlott vádja valótlannak bizonyult-e „ „ .„ 135 144. A vádlott védekezési szabadságának határai. Elitélése halóság előtti rágalmazás vétsége czimén a vádlottaknak, kik a csendőrjárőrnek ellenük közrend elleni kihágás czimén tett feljelentésére a szolgabíró előtt terheltként kihallgatlatván, egyrészt védekezésül azt hozták fel, hogy a tsendőrségi járőr panasza teljesen alaptalan, másrészt a csendőrjárőr < Ilen a vizsgálat megindítását kérték, azt adva elő, hogy a csendőrjárőr őket a szabályszerű záróra előtt távozásra szólította fel, velük nagyon gorombán viselkedett s őket összevasalással fenyegette ._. _ 280 34. II. A becsületsértés vétségének nem tényáliadéki eleme az, hogy a meggyalázó kifejezés az ezt használónak gondolatterméke legyen, hanem elegendő, hogy a használt kifejezés meggyalázást tartalmazzon; de -ajtójogi szempontból is közömbös a felelősségre nézve, hogy a lapnak saját szellemi terméke tétetik e közzé, vagy a közlemény egy más lapból vétetik át, mert a ST. 33. §-ában kiemelt felelősség e czikkekre is kiterjed. — III. A becsületsértésnél nem kívántatik különös sértési szándék, hanem a meggyalázó kifejezéseknek tudatos használata. — V. A fizetésképtelenség tényének állítása magában véve még nem oly tényállítás, amelyből az következnék, hogy azt, akire ez vonatkozik, a büntető eljárás megindításának terhe alá vonná, vagy a közmegvelésnek tenné ki, mert a fizetésképtelenség beállta nem szükségképen bűncselekmény, hanem csak akkor, ha a Blk. vonatkozó szakaszaiban f 'glalt előfeltételek melleit állott az be, de ezek hiányában a közmegvetést sem vonja maga után. Annak a valótlanul híresztelése, hogy egy kereskedő vagy iparos fizetésképtelenné vált, csak a kereskedői jó hírnevet érinti s annak lealacsonyitására alkalmas _ „. „. 65 76. A nem személyek irányában használt ildomtalan kifejezések a Blk. súlya alá eső bűncselekménynek tényálladékát nem állapítják meg.~ .... 159 44. III. Elutasítása a valódiság bizonyítása iránt tett indítványnak, mikor a védelem nem csupán azon állításokat kívántak bizonyítás tárgyává tenni, amelyek a czikkben foglaltatnak és amelyek miatt vád emeltetelt, hanem a czikk tartalmán tulmenőleg oly tényekre kért bizonyításfelvételt, melyek a vád tárgyától távol esnek és amely tények részint határozatlan, részint közömbös voltuknál fogva a czikk állításainak valóságát nem igazolhatják .... _ ... .„ ~ _ 81 119.1. A Btk. 2ti3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt nem büntethetőség csú. akkor forog fenn, ha a bíróság bebizonyitottnak vette a valódiságot, s nem akkor is, ha a vádlott a maga részéről az állított tényeket valóknak tartotta.,. .... _ - 237 18*7. V. Valódisági bi/.onjitás során a védelem ajánlotta bizonyítás mellőzése a bizonyító eszközök alkalmatlansága okából. — VI. Vádló joga a valótlanság bizonyítására, mikor a vádlott azt jelenlétté ki, hogy a tényállítások valóságát bizonyítani nem tudja s bizonyítékokat sem jelölt meg 358 Büntetőjogi Döntvénytár. IV. b 261. 263. §.