Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

108 Büntetőjogi Döntvénytár. pótban volt; végre a BP. 385. §-ának 3. pontja tekintetében azért, mert a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a csak számos vagy nyomatékos enyhítő körülmények fennforgása esetében alkalmazható, azonban F. R. és Cs. P. vádlottak javára enyhítő körülmény egyáltalában fel nem merült, rájuk nézve tehát a büntetés rendkívüli enyhítése feltétlenül ki van zárva, V. M., D. A., K. J. és N. K. vádlottak javára, pedig csak büntetlen előéletük és Cs. S. vádlott javára a büntetlen előéletén felül még beismerése és ittassága is szolgál enyhítő körülményül, figyelembe véve azonban a kir. tábla által megállapított se helyütt is ilyeneknek felismert nyomatékos súlyosító körülményeket, a Btk. 92. §-ának alkalmazása ezen vádlottakkal szemben sem találtatott helyénvalónak. Mindezeknélfogva az alaptalanoknak kimondott semmiségi panaszok a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasittattak. * * = Ad III. Ugyanígy Curia : BDlár uj foly. II. k., 82. sz. a. közök esetben. Ad IV. Magánosok elleni erőszak és testi sértések anyagi halmazata: Curia: BJT. XXXVII. k. 71. lap, BDlár uj foly. IV. k., 31. sz. 53. í. A Btk. 175. §-a nem tesz különbséget az erőszakoskodásban résztvevő egyes tagok között, hanem tettest minőségben rendeli büntetni a csoport minden egyes tagját, tekintet nélkül arra, váljon az a tettleges erőszakoskodásban tényleg közremüködött-e, avagy csupán a csoportban való jelenlétével támogatta azt a czélt, melyet az egyes tagjai által meg is valósított. — //. A magánosok elleni erőszak bűntettének egyik ismérve gyanánt megállapított czélt illetően nem azt követeli meg a törvény, hogy a csoport erőszakoskodási czélból csoportosult légyen össze, hanem azt, hogy a csoport abból a czélból törjön be valakinek lakába, üzlethelyiségébe, vagy bekerített birtokába, hogy ott személyeken, vagy dolgokon erőszakot kövessen el. — ///. A magánosok