Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 4. kötet (Budapest, 1911)

76 Büntetőjogi Döntvénytár. (Curia 1909 deczember 21. 8430/1909. sz. a. VI. Bt.) A kir. Curia: A BP. 384. §-ának 9. pontja alapján használt semmiségi panasznak hely adatik, és mindkét alsófoku bíróság Ítélete az előbb említett semmiségi okból a BP. 437. §-ának második bekezdése értelmében megsemmisíttetik, a kir. törvény­szék uj eljárásra és arra utasittatik, hogy orvosszakértő meghall­gatásával állapittassa meg, hogy sértett balszemének látóképes­ségét tényleg elvesztette-e ? és hogy a kétrendbeli sérülés g)ógy­tartama külön-külön hány napig tartott? azután pedig hozzon uj Ítéletet. Indokok: Védő és vádlottak a felebbviteli főtárgyaláson vi­tatták, hogy sértett megsérüli balszemének látóképességét nem vesztette el, s ennek megállapithatása végett védő sértett bal­szemének orvosszakértő által leendő felülvizsgálását kérte. A kir. táblának ezt megtagadó határozata ellen védő a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján semmiségi panaszt jelentett be és ezt ugy a védő, mint vádlottak az ítélet kihirdetésekor is fentarlották. Ez a perorvoslat alapos. Dr. F. I. orvosszakértő az általa 1908 szeptember 30-án s így a tett elkövetése utáni 19-ik napon adott véleményében ugyanis akként nyilatkozik, hogy a szem előreláthatólag tönkre­ment, a sérülés tehát a sérült szemen vakságot idézett elő, s a nélkül, hogy a sérült testének különböző részén ejtett sérülések gyógytartamát külön külön meghatározná, azt a véleményt adja, hogy a gyógytartam husz napnál több időt veend igénybe, a sérülés tehát súlyos testi sértés bűntettének véleményeztetik. Kijelenti azonban a szakértő orvos azt is, hogy pótvélemény csak egy két hónap után adható. A most ismertetett orvosszakértői vélemény szerint azon­ban az, hogy a sérült szeme tényleg tönkrement, és ennek foly­tán balszeme látóképességét elvesztette, teljes bizonyossággal és megnyugvással meg nem állapitható. Az a körülmény pedig, hogy sértettnek az elsőbirósági fő­tárgyalás során tett ama előadására, hogy a balszeme világát elvesztette, vádlottak semmi észrevételt nem tettek, a sérülés minőségének meghatározásánál sulylyal nem bir. A BP. 245. $-ának rendelkezése szerint az annak második bekezdésében megnevezett szakértőorvosok véleménye a testi sértés minőségének és gyógytarlamának megállapítására bizonyí­tékul birói szemle nélkül csak akkor fogadható el, ha az adott vélemény az eljárás adataival megegyez és senki se kifogásolja. Egyébként azonban egy vagy több orvosszakérlő alkalma­zásával szemle foganatosítandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom