Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. 31 {egyenek és összefoglalva egységként jelentkezzenek. Az újságnak egyes lapszámai nem állanak ily összefüggésben, sőt ellenkezőlei; minden lapszám önnálló egészei képvisel ; amiéri is ugyanazon czikknek több lapszámban való közlése nem egyéb, min) ugyanazon cselekménynek atöbb ízben» elkövetése, vagyis a Btk. 96. §-a szerinti halmazat Tévedési tehát az esküdtbíróság, midőn a vádlott, terhére rótt tetteket egységbe foglalta össze ; minek folytán ítéletét meg kellelt semmisíteni s a törvénynek megfelelő ítéletet kellel hozni. 8. Nem időszaki nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés esetében a marasztaló Ítéletnek közzététele csak akkor rendelhető el, ha az ez iránti kívánság előterjesztetett; és minthogy a fömagánvádló ilyen kívánságot elő nem terjesztett, ez a közzététel elrendelhető sem lett volna. (Ouria 1908 október 81. 6909/908. sz. a. I. Bt.; A kir. Curia: A kir. tábla ítéletének azt a részét, mellyel a marasztaló ítélet közzététele a Btk. 277. §-a alapján elrendeltetett, a BP. 385. §. 2. pontjában foglalt semmiségi ok alapján megsemmisíti s a kir. tábla által H. S.-ra mint vádlottra nézve elrendelt közzétételt mellőzi. Indokok: A Btk. 277. §-ának 2. bekezdése értelmében a nem időszaki nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés esetében a marasztaló Ítéletnek közzététele csak akkor rendelhető el, ha az ez iránti kívánság előterjesztetett; és minthogy a fömagánvádló ilyen kívánságot elő nem terjesztett, ez a közzététel elrendelhető sem lett volna. Tekintve, hogy ezek szerint a vádlott egy oly rendkívüli mellékbüntetéssel sújtatott, amelylyel a törvény értelmében büntethető nem lett volna, ez pedig a vádlott sérelmére szolgáló s így hivatalból észleleudő semmiségi okot képez : az ítéletnek ez a része hivatalból megsemmisítendő volt.