Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. lete miatt emelt vádal ; s minthogy terheltek a vádirat ellen kifogással nem eltek, a főtárgyalásra határnap tűzetett ki. .1 M. sertett, aki a nyomozás folyamán nem volt kihallgatva, ismeretlen helyen tartózkodván, nem volt feltalálható. Ennek következtében a budapesti kir. ügyész arra való tekintettel, hogy az eljárás a sértett kihallgatása nélkül sikerrel nem folytatható, az eljárásnak .1. M. sértett fél feltalálásáig, illetőleg jelentkezéséig leendő felfüggesztései indítványozta. A budapesti kir. büntető törvényszék utalva arra, hogy a jelen esetben az eljárás felfüggesztésének a BP. 265. §-a értelmében nem lehet helye, határozathozatal előtt a kir ügyészt a vád elejtése, illetőleg az eljárás megszüntetése tárgyában nyilatkozatra hívta fel. A kir. ügyész ezen felhívás folytán a bűnvádi eljárásnak J. M. sértett félnek az elévülési határidőn belül való feltalálásáig, esetleg jelentkezéséig leendő megszüntetését indítványozta, mire a budapesti kir. büntető törvényszék 1907. évi márczius hó 4-én S797. szám alatt hozott végzésével az eljárást a BP. 128. §-ának 2. bekezdése értelmében a BP. 1. §-a alapján vád hiányában megszüntette; ezen határozatának indokául azt hozván lel, hogy «a kir. ügyészség a sértett fel nem találhatása következtében a bűnvádi eljárás folytatásának mellőzését, illetve az eljárás megszüntetését indítványozza; a BP. 38. §-ának utolsó bekezdése szerint a vádelejtéssel egyenlő eme bejelentés következtében tehát az eljárást megszüntetni kellett.)) A kir. ügyész ezt a határozatot felfolyamodással támadta meg abból az okból, meri a határozat szerint az eljárás vádelejtés czimén lett megszüntetve; ez pedig az általa telt indítvány lényegének nem feíel meg, amennyiben a kir. ügyész figyelemmel a bűnvádi perrendtartásnak az ujrafelvételről rendelkező 444. §-ára, azon a ezimen indítványozta az eljárás megszüntetését, hogy '(valamely bizonyíték megszerzése, a jelen esetben J. M. sértett feltalálása, rendkívüli nehézségbe ütközik)). A budapesti kir. tábla 1907. évi június hó 18-án 3372. sz. alatt hozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a vádlottak ellen folyamatba tett eljárást a BP. 1. §-ának mellőzésével a BP. 472. §-a 4. bekezdésének hasonlatossága alapján J. M. sértettnek az elévülési határidőn belül való jelentkezéséig megszüntette. Ezen határozat indokolása szerint a kir. ügyész indítványának tartalmából, de még inkább a felfolyamodás indokaiból nyilvánvaló, hogy a kir. ügyészség a vádat elejteni nem kivánta ; és igy a BP. 38. §-ának utolsó bekezdése a jelen esetben annál kevésbbé alkalmazható, mert ((egyrészről a BP. 444. §-ának ren-