Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

-22 Büntetőjogi Döntvénytár delkezése arra vall, hogy a BP. 264. §-ában felsorolt eseteken kivül is helye van az eljárás megszüntetésének; másrészről a BP. 472. §-a szerint is, a vád fentartása daczára az eljárás a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésével terhelt távollevő egyén előállításáig megszüntetendő. A kir. táblának jelzett határozata sérti a törvényt. A BP. 427. §-a ugyanis arról az esetről rendelkezik, melyben a bűnvádi eljárás a terhelt ellen, ennek távolléte miatt és azért nem folytatható, mert a távollevőnek kézrekeritése iránt tett intézkedés, illetőleg a nyomozó levél, vagy a kiadatás végett a külföldi hatósághoz intézett megkeresés eredménytelen maradt; mely esetben az eljárást a BP. 472. §-ának 4. bekezdése értelmében a nyomozás, illetőleg a vizsgálat befejezése után a távollevő előállitásáig meg kell szüntetni. A törvénynek ez a rendelkezése azonban az esetek különbözősége folytán joghasonlatosság czimén nem alkalmazható akkor, ha az eljárás a sértett félnek fel nem találhatása miatt nem folytatható. Ebben az esetben és feltéve, hogy az ügy a sértett fél kihallgatása nélkül érdemileg csakugyan nem bírálható el, az eljárás megszüntetése csak azon alapulhat, hogy a bizonyíték megszerzése rendkívüli nehézségbe ütközik, mely okból történt megszüntetésnek a BP. 444. §-a szerint az a hatálya van, hogy az eljárás az elévülés beállta előtt a vádló indítványára ujabb határozat nélkül folytatható, ha az a körülmény, mely az eljárás folytatását gátolta, megszűnt. A bűnvádi perrendtartás nem rendelkezik ugyan kifejezetten arról az esetről, melyben az eljárásnak a bizonyítékok megszerzésének rendkívüli nehézsége miatt való megszüntetése a bünpernek a vádirat beadása utáni szakában inditványoztatott; ámde figyelemmel a BP. 101. §-ának 3. pontjára, mely a nyomozásnak, valamint annak 444. § ára, mely a nyomozásnak és a vizsgálatnak az emiitett okból való megszüntetését emliti, nem lehet kétséges, hogy a bizonyítékok megszerzésének rendkívüli nehézsége a bünpernek a vizsgálat befejezését követő szakában is az eljárás megszüntetésének törvényes indokául szolgálhat. Ezen megállapításon mit sem változtat az a tény, hogy a bíróság, mint a jelen esetben, az elsőfokban eljárt kir. törvényszék a megszüntetést kimondó végzésben a BP. 128. §-ának 2. bekezdését és 38. §-ának utolsó bekezdését felhívja, mert a 38. §. utolsó bekezdése az eljárás megszüntetése iránt tett indítványnak — tekintet nélkül ennek indokaira — a vád elejtésével egyenlő hatályt tulajdonit, vád nélkül pedig az eljárás nem folytatható.