Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. szándékos emberölésre vonatkozó kérdések nem is kerültek eldöntésük alá, a részükre kiadott utasítás ellenére történt az, hogy határozatokat hoztak azokra a kérdésekre is, melyek arra vonatkoztak, hogy a dánosi esetben a vádlottak a szándékos emberölés és rablás bűntetteit egy alkalommal követték-e el, ezáltal azonban a gyilkosságra és rablásra vonatkozó külön határozataik homályosakká, vagy önmaguknak ellenmondókká nem váltak, mert azokból egészen világos, hogy vádlottakat az esküdtek a rabláson felül abban találták bűnösöknek, hogy Szarvas Istvánt, Szarvas Istvánnét, Maezejkó Szarvas Terézt és Tabányi Pált előre megfontolt szándékból ölték meg. Annak előrebocsátásával, hogy a II. 8. alatti panasz egyéb semmiségi ok tüzetes megjelölésének hiányában csupán amiatt használtnak tekintetett, hogy az esküdtek határozata a védők által felhozott okból ellenmondó, ez a panasz azért találtatott alaptalannak, mert a gyilkosságban a Btk. 70. §-a szerinti bűnösséghez éppen nem kívántatik meg, hogy a közreműködők mindegyike részt vegyen a megölni szándékolt egyén életét közvetlenül kioltó cselekedet véghezvitelében, hanem elegendő már az is, ha az ama cselekedetet végző egyénnel akarategységben a megölni szándékoltat bántalmazza ; a gyilkosság bűntettei miatt elitélt vádlottaknak ily módon való közreműködését pedig éppen nem zárja ki az ellenmondás czimén semmiségi okul érvényesíteni kívánt az a tény. hogy az ölést a kérdésekben megjelölt eszközzel mind a hat vádlott nem követhette el egyszerre. Alaptalan a III. 3/alatti panasz azért, mert tekintettel arra. hogy ugyanazon bűncselekmények elkövetésével mint tettestársak többen voltak vádolva s hogy a BP. 354. igának második bekezdése szerint a kérdéseket a vádlottak mindegyikére nézve külön kell feltenni : a BP. 355. §-ának harmadik bekezdésének megfelelően foglaltattak a kérdésekbe ezek a szavak: ccmaga, vagy mással együtt, vagy közösen)). De különben is a BP. 367. §-ának második bekezdése szerint az esküdteknek jogukban állt a kérdés egyik részére igennel, a másik részére nemmel szavazni. Surányi Ignácz vádlottnak és védőjének már az ítélet ellen a BP. 427. §-ának 6. pontja alapján amiatt bejelentett semmiségi panasza, hogy «az esküdtek határozatában ellenmondás van,» azért alaptalan, mert az esküdteknek e vádlottra vonatkozó határozatai sem mondanak ellen önmaguknak, sőt a többi vádlottra vonatkozó határozatoknak sem. Az anyagi semmiségi okokat illetően : Előre bocsátva, hogy Kolompár Balog Tuta és Német Vrana vádlottak és védőik semmiségi panaszának a Bp. 385. §-ának t. b) pontja alapján használt része a semmiségi ok közelebbi meg-