Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tarlalommutató. I.ap 383. g. 117.1. A BP. 42. §-ának az az általános szabálya, hogy lia ;i kir. ügyész a vádat elejti, a vád képviseletéi a sértett az eljárás alatt átveheti, alkalmazási talál a 38. §. szerint az eljárás egész folyama alatt, tehát a lelehbviteli eljárás során is. \ megengedett perorvoslal pedig az 52. §. értelmében egyértelmű a vád képviseletének átvételével. A BP. 383. §. ni. 2. h) pontja értelmében a sértettnek fetebbezési joga a felmentő ítélet ellen addig nincsen, mig a kir. ügyésznek egy létező felebbezése fennáll, ez a joga azonban feléled nyomban, amin) a kir. ügyésznek felebbezése megszűnt. Az a körülmény, hogy a BP. 388., 389. §-ai a perorvoslali bejelentések módjai és határidejét szabályozzák s eme szabályokkal a perorvoslat bejelentése a jelen esetben nem egyezik, irányadó azért nem lehet, mert sértetteknek perorvoslati jogosultsága az elsőbirósági Ítélet kihirdetésekor még meg sem nyilt s igy az akkor érvényesíthető sem volt, hanem megnyílt akkor, amikor a sértettek a kir. főügyész visszavonó nyilatkozatáról értesültek, ettől az időtől számítva pedig a felehbezés kellő időben és módon érvényesíttetett .„ ._. üi - ~ ._. -~ ~ ~ ~~ 225384-. §. 4. p. 38.1. A Blk. 104. s a BP. 517. §-ának világos értelme szerint azon esetben, midőn valaki külön ítéletekkel ítéltetett el, csupán a külön ítéletekben kiszabott szabadságvesztésbüntetések foglalandók egy összbüntelésbe. A kir. törvényszék túllépte tehát hatáskörét, midőn a korábbi ítéleteknek a mellékbüntetések kiszabásáról rendelkező részét is hatályon kívül helyezte, a korábbi ítéletekben a megállapított pénzbüntetéseket újból kiszabta, s vádlottnak a Blk. 57. §-a értelmében kiszabott mellékbüntetéseit szintén összbüntetésbe foglalta.... 81 384. §. 9. p. 2. A főtárgyalás elnökének eljárása miatt a BP. 427. §. 5. pontja eseteinek kivételével, nem használható semmiségi panasz ... .... 4 7. A valódiság-bizonyítás korlátozása czimén emelt panasz elbírálásánál azt vizsgálta a Curia, hogy vájjon az esküdtek abban a helyzetben voltak-e, hogy a tény valódiságáról meggyőződést szerezhettek maguknak 27 52. Elutasítása a védő által amiatt használt semmiségi panasznak, hogy az esküdtbíróság megtagadta a törvényszéki orvosnak a belátási képesség tekintetében való meghallgatása iránt tett indítványát, mert a cselekmény elkövetése óta lefolyt hosszú időre való tekintettel, a/, esküdtbíróság nem várhatott az ügy eldöntésére lényeges befolyással lehelő eredményt a törvényszéki orvosnak abban az irányban vaió meghallgatásától, hogy vádlott az elkövetés idejében cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással birt-e _ _ _ )06 151. Megsemmisítés a BP. 384. §. 9. pontjában körülirt semmiségi ok alapján, mikor a kir. ítélőtábla mellőzte az ama lényeges körülmény bizonyítására felhívott tanuk kihallgatását, hogy sértettnek bántalmaztatása időpontjában, a verekedés lefolyása alatt, vádlott a verekedés színhelyétől távol állolt s a sértettet nem ütötte_ _ 287 159. Az igazságügyi orvosi tanács véleményének beszerzését megtagadó közbenszóló végzés ellen használt perorvoslatnál a Curia felülvizsgálja, hogy az eset körülményei szerint nem volt-e indokolt a feliilvélemény kikérése ? ._. „ _ _ _ 301