Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalomm ulató. xxxv Lap korlátozva engedik meg. A csendőri tényvázlat közlése tehát, még ha liii volna, sem zárná ki a vádlott böntetendőségél 191 28. §. 142.1. Sajtóvétség esetén a szerkesztő kihallgatása révén kitudódott szerző ellen tett birói intézkedés nem szakasztja félbe a bűnvádi eljárásnak a szerkesztő ellen való elévülését. II. Az a birói határozat, mellyel a szerző kitudása folytán a bűnvádi eljárás a szerkesztő ellen megszöntettetik, nem a szerkesztő ellen, hanem éppen az ő javára irányul ezért nem szakasztja télin' a bűnvádi eljárásnak a szerkesztő ellen való elévülését ._ _. _ __ ~~ .._ .... .— — ~ — ~~ — ~~ - 272 30. §. 79. A sajtótörvény 30. §-a «politikai tárgy» alatt nem csupán az aktuális politika tárgyait érti, hanem általánosságban minden olyan közlést, melynek akár az a czélja, hogy valamely ország kormányzatára vonatkoztassák, akár ily vonatkoztatás lehetőségét foglalja magában. A törvény nemcsak a belföldi politikát tárgyazó czikk közlését köti biztosítékhoz, egy szomszédságunkban levő állam viszonyainak bírálata vagy ismertetése a dolog természeténél fogva vonatkozással lehet Magyarországra is._ _. „ .„. _ ~ — _ — — — ~ ... 157 146. A sajtótörvény 31. §-ában meghatározott sajtórendőri vétség nem abban áll, hogy a lap egyik-másik számában alkalomadtán politikai tárgyú czikk jelenik meg, hanem abban, hogy a kiadó anélkül, hogy a sajtótörv. 30. §-a szabta feltételnek megfelelt volna, politikai tartalmú lapot ad ki s ezzel egy törvénybe ütköző állandó helyzetet teremt, mely helyzet fennáll mindaddig, mig a lap ilyetén kiadása meg nem szűnik, illetve a tilos cselekmény büntető ítélettel megtorlást nem nyer. Ehhez képest vádlottnak az a tevékenysége, hogy a kiadásában megjelenő hetilapnak 31 számában külön-külön politikai tárgyú czikkeket tett közzé, csupán egyetlen sajtórendőri vétséget alkot meg „ 278 33. §. 6. I. Az 1848: XVIII. tcz. 33. g-ának az a rendelkezése, hogy átvétel esetében a büntetés a szerzőénél vagy első közlőénél mindig kisebb, a törvénybeli s nem az Ítéletben kiszabott büntetési tételre utal; az átvevő büntetésének meghatározásánál az mérlegelendő, mily büntetés érné őt, ha mint szerző vagy első közlő állana perben, s ehhez képest mérséklendő a büntetése. Szemben a koronaügyész véleményével, mely >zerint a sajtótörvény 33. Ji-ának az átvevő büntetésére vonatkozó részét a büntető törvénykönyveket életbeléptető 1880: XXXVII. tcz. 7. §-ának második bekezdése hatályon kívül helyezte, a Curia megállapítja, hogy a felhitt 33. §. egész terjedelmében hatályban van... „ 23 63. III. Helyesen utasíttatott el a védőnek azon indítványa, hogy vádlott, mint fordító, a czikknek a sajtótörvény 33. §-a szerinti átvevőjének tekintessék, a reá kiszabható büntetés tekintetéből az eredeti szerző ellen folyamatba tett eljárás várassék be, s evégből a tárgyalás napoltassék el. — IV. A sajtótörvény 33. §-ához képest kiszabandó büntetés meghatározásánál, nem a szerző ellen hozott ítéletben kimondott, hanem a törvényben megállapított büntetési tétel az irnnyarló .... 119 c*