Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

xxxvi Tarlalommutaló. Lap Erdei törvény (1879: XXXI. tcz.) 90. §. 45. A tulajdonos részére rakásba összehordott galyak már felhasználásra előkészített fának tekintendők; a gályáknak ellopása tehát nem az erdőtörvény 90. vagy más §-a alá vonható erdei kihágás, hanem a galyak 40 K értékére való tekintettel a Btk. 333. §-ába ütköző és a BN. 48. §-a szerint minősülő lopás vétségének alkotó elemeit foglalja magában . .. _ ... .... _ .... 92 Kihágási törvény (1879: XL. tcz.) 46. §. 175. Az 1874: XXXIV. tcz. (ügyvédi rendtartás) némely intézkedésének módosításáról szóló 1887 : XXVlII. tcz. 3. §-ának az a rendelkezése, mely szerint azon ügyvéd, aki a bírósághoz, vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, — amennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, — az 1879: XL. tcz. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő, csak akkor alkalmazandó, ha az ügyvéd meghatalmazotti minőségben jár el; de nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha a sértő kifejezéseket saját ügyére vonatkozó beadványban használta _ „ „ .... _ „ _. __ 324> 129. §. 102. A Curia a kir. tábla által valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy vádlott gyaníthatta, miként az általa vásárolt dolgok eladója a kínált tárgyak birtokához a Kbtk. 129. §-ában felsorolt módon jutott; ehhez képest a tábla felmentő ítéletével szemben büntető Ítéletet hozott _ _ __ .... .... 198 149. A Kbtk. 129. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágás elkövetési cselekedetél képező «megszerzés» fogalmi köréhez nemesak a tulajdonszerzés, hanem az ingóknak kézi zálogként való átvétele is tartozik ... 285Uzsoratörvény (1883: XXV. tcz.) 1. §• 67.1. Uzsoravétség megállapítása, mikor vádlott a sértett könnyelműségét felhasználva, annak egy 1800 K-ás váltóba burkoltan 200 K-át oly kikötések mellett hitelezett, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő volt az aránytalanság. — II. Segéd az tizsoravétségben, aki a kölcsön nyújtásánál közbenjáró és közvetítő tevékenységgel az uzsorás-ügylet létrejöttét szándékosan előmozdította „ 129* 83. Uzsoravétség megállapítása, mikor vádlott a 720 K forgalmi értékű ékszerekért 800 K összegű váltóelfogadványt vett a sértettől, mely 720 K öszszegben benne volt a 16 hónapra járó 12% kamat is, mikor a vádlott tudomása szerint is szorult helyzetben levő sértettnek nem ékszerekre, hanem pénzre volt szüksége és vádlott azért adta az ékszereket a sér-