Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. 107 ki a Btk. 301). §-ának 1. bekezdésének 1. lételébe ütköző, a Btk. 85. §-ának 3. pontja alapján vétséggé minősülő súlyos testi sértés vétségében, ezért őt a Btk. 309. §-a I. bekezdésének 1. tétele és a 85. §-nak 3- P0"^1 alapján, a 42. §. értelmében a foganatbavételtől számítandó, javítóintézetben eltöltendő hat hónapi fogházbüntetésre itéli. (1908 július 22. 9496. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi (tanasz elutasittatik. indokok: Az esküdtbíróság ítélete ellen a védő a vádlott csatlakozásával a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján élt semmiségi panasszal azért, mert a vád alapjául szolgáló tett nem állapítja meg a Btk. 309. § ában meghatározott bűncselekmény tényálladékát; egyszersmind fentartotta a védő a főtárgyalás folyamán a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján amiatt bejelentelt perorvoslatát, hogy a bizonyítás kiegészítése iránt tett indítványát az esküdtbíróság elutasította. A panasz mindkét irányban alaptalan. Ami elsősorban az alaki semmiségi okot illeti, ez azért alaptalan, mert a cselekmény elkövetése óta lefolyt hosszú időre való tekintettel az esküdtbíróság nem várhatott az ügy eldöntésére lényeges befolyással lehető eredményt a törvényszéki orvosnak abban az irányban való meghallgatásától, hogy vádlott az elkövetés idejében cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással birt-e; és mert id. V. I.-né sértettnek a főtárgyaláson eskü alatt tett vallomásával szemben lényegtelen az, hogy bíróságon kívül esetleg ama vallomásával ellentétes nyilatkozatot telt; az esküdtbíróság tehát azzal, hogy a védőnek a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett indítványát elutasította, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét meg nem sértette, sem tévesen nem alkalmazta. A BP. 385 §-ának 1. a) pontja, a semmiségi ok közelebbi megjelölésének hiányában a védelemre való figyelemre azon az alapon használtnak tekintetett, hogy vádlott nem adott be lugkőoldatot a sértettnek, hanem mint éjjeli használatra szolgáló ivóvizet odakészítette neki, s a sértett maga vett be abból. Minthogy azonban beadás alatt nemcsak az értetik, ha a mérget, vagy más ártalmas szert a tettes maga viszi a sértett szájához, hanem értetik az is, ha a tettes a mérget vagy más ártalmas szert abból a czélból, hogy azt a kiszemelt egyén tévedésből bevciiye, akként helyezi el, hogy előrelátása szerint a bevétel megíörlénik ; minthogy a beadásnak ilyen értelmezése mellett a vádlottnak az esküdtbíróság által megállapított az a cselekménye, hogy a sértett egészségének megrontása czéljából a sértettnek éjjeii használatra odakészített ivóvizébe lugkőoldatot kevert s sértett abból ivott is, a Btk. 309. §-a szerinti bűncselekmény, a