Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

108 Büntetőjogi Döntvénytár. semmiségi panasznak a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapilott része is alaptalan. Ezeknél fogva a semmiségi panaszt a BP. 473. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. * * — I. A mérgezésre nézve analóg curiai határozat 1893-ból: Ügyvédek Lapja 32. sz. — A kisegilő főkérdés megszövegezéséből a bíróság abbeli felfogása derül ki, hogy a Rtk. 309. §-ában meghatározott bünteti alaki bűncselekmény. L. erről a kérdésről Fayer: Büntetőjog kézikönyve (1905). II., 23'J. I. A csak könnyű testi sértést okozott «mérgezés* hivatalból való üldözendőségére I. Baloch : A sértett fél jogköre (1887). 482. I. — II. Bizonyilási indítvány elutasítása előreláthatott eredménytelenség ezimén: DDlár uj f. I. k., 121. sz., II. k., 52., 172., 214. sz 53. Nem társtettesség, hanem bünsegély forog fenn, mikor vádlott ismeretlen bűntársa egyedül mászott be az ablakon a házba, egyedül nyitotta fel a szekrényt álkulcscsal és egyedül vette el a sértett birtokából annak ingóságait és a vádlott közreműködése csak abban állott, hogy bűntársát az ablakba felsegítette, a lopás elkövetése alatt künn őrt állolt s a lopott dolgokon osztozkodott. (Curia 1909 február 9. 923/909. sz. a.) = Lopásnál társtetlesség és bünsegély elhatárolására I. a BDtár II. k., 85. és 219. sz. a. közölt határozatokat. V. ö. Fai/er: Büntetőjogi kézikönyv (1905). II., 29ti. I.; Wlassics: Tettesség és részesség 58fi. I. 54 /. A védő által indítványozott külön kérdés feltevésének megtagadása törvényből merített ok alapján (BP. 361. §.) - II. A Btk. 281. és 307. §-ainak egybevetett értelme szerint az erős felindulás mint minősítő körülmény csak a tettesre vonatkozik, a felbujtóra ellenben ki nem terjed.