Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)
Büntetőjogi Döntvénytár. 89 Minthogy pedig sértettekre vonatkozólag az alsóbiróságok a lényeges ténykörülményeknek :i megállapítását mellőzték s minthogy a Bik. "megfelelő rendelkezésének alkalmaztatása szempontjából megállapításuk szükséges : a rendelkező rész szerint kellett határozni. * * = A hatóság előtti rágalmazás vétségének jogi természetére I. Fayer László: Kézikönyv II. k., Mö. s köv. lap, Vargha Ferencz: Magyar Igazságügy XXXVI. k., 306. s köv. I. — Megsemmisítés, mert — bár a \ád valótlansága megállapittatolt — a gondatlanság fenforgásának kérdése nem tisztáztatott: BDlár uj f. II. k., 158. sz. 4:$. A Blk. 386. §-ában meghatározott csalást nemcsak az követi el, aki hitelezőinek megkárosítása czéljából jogügyleteket kohol, hanem az is, aki ugyanabból a czélból bármi módon, tehát ualódi jogügylet utján is a vagyonához tartozó értéktárgyakat elidegeníti. (Curia 1908 október 1. 6491. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsófoku bíróság Ítéletét a BP. 437. §-ának 5. bekezdése értelmében megsemmisíti és a törvényszéket uj eljárásra utasítja. Indokok: A kir. táblának Ítélete ellen a pótmagánvádló a BP. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott okon semmiségi panasszal él azért, mert a vádlottak cselekménye megállapítja a vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladékát, mivel a polgári perben meghozott Ítélet a kereseti házra mondja ki a marasztalást és azt jelöli ki végrehajtási alapul, az ítélet pedig mindig visszahat a keresetindítás idejére; a kérdéses ház tehát már 1906 márczius 24-étől, vagyis a kereset megindítása napjától arra volt kijelölve, hogy a sértettek kielégítésére szolgáljon, mihez képest az elsőrendű vádlott, mikor azt eladta, a másodrendű vádlott pedig, midőn azt megvette, a sértettek elől a kielégítési alapot vonták el. A Btk. 386. §-ban meghatározott csalás büntette czimén emelt vád szerint pótmagán vádlók özv. Gy. K. L-né ellen, az ennek a nevén álló ház becsértékének fele: 650 K és járulékai iránt sommás pert tettek fol)amalba, özv. Gy. K. I.-né azonban közvetlen a marasztaló ítélet meghozatala előtt a végrehajtás elől a kielégítési alapot elvonta oly módon, hogy fiával, Gy. K. S.-ral összejátszva, ez utóbbinak a kérdéses házat eladta és ezáltal vagyontalanná tette magát.