Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

56 Büntetőjogi Döntvénytár. Ámde a vádlottaknak tette mégis megállapítja a bűncselekmény tényálladékát. Kétségtelen ugyanis, hogy az a közhivatalnok, aki hivatalánál íogva hivatalos helyiségében tartózkodik, abból a czélból van ott, hogy a hatóság meghagyásának megfelelően hivatali teendőit teljesítse, de bizonyos az is, hogy aki a hivatalos eljárásban levő ilyen közhivatalnokot vagy közeget hivatalos teendőjében erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel megakadályozza, elköveti a hatóság elleni erőszak bűntettét. Minthogy pedig a ténymegállapítás szerint a vádlottak mintegy száznál több emberből alakult csoportból kiválva, a községház tanácstermébe bevonultak s a községi jegyzőt azzal a veszélyes fenyegetéssel, hogy ha állásáról le nem mond, Sándor szerb király sorsára jut, állásának elhagyására s igy hivatali teendőinek abbanhagyására akarták kényszeríteni: sikerrel nem vitatható, hogy vádlottnak ez a tette a Btk. 163. §-ába ütköző s a 468. §-a szerint büntetendő hatósági közeg elleni erőszak tényálladékát meg nem állapítaná. 23. /. Vádlottnak az a tette, hogy sértettet levélben azzal fenyegette meg, hogyha a büntetésének elszenvedése folytán felmerült kárát meg nem téríti, állítólagos lopásait a nyilvánosság elé fogja vinni, nem a Btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétségét, hanem a 350. §-ban körülirt zsarolás vétségének kísérletét állapítja meg. — //. Aki a zsaroló levelet más részére megírja, bűnsegéd. (Btk. 69. §. 2. pont.) (Ouria 1908 november 11 7399/908. II. Bt.) A kir. Ouria: A vádlott semmiségi panasza elutasittatik. Mindkét alsóbiróság ítéleteinek a cselekmény minősítéséről s a büntetésről rendelkező része azonban a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott s ugyanezen §. utolsó bekezdése alapján hivatalból figyelembe vett anyagi semmiségi ok fenforgása miatt megsemmisíttetik, a S. A. vádlott terhére rótt az a cselekmény, hogy ő a vonatkozó levél megírásával szándékosan előmozdította K. P.-nak azt a cselekményét, hogy K. P. azon czélból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, az 1907 január 27-iki levélben P. A.-t eredmény nélkül azzal fenyegette meg, hogyha a büntetésének elszenvedése folytán felmerült