Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. 49 sérelmére szolgált, amennyiben a Btk. 258. §-a a 260. §-ában előírtnál enyhébb büntetési tételt foglal magában. Minélfogva mindkét alsóbiróság Ítéletét a rendelkező rész értelmében megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet kellett hozni. A büntetés kiszabásánál, eltekintve a nyomatékos enyhítő körülményektől, azért kellelt a 92. §-t alkalmazni, mert vád­lottat az alsóbiróságok fogház helyett pénzbüntetésre Ítélték, őt tehát a BP. 430. és 387. §-ai szerint azon oknál fogva, mert a terhére semmiségi panasz nem használtatott, a Btk. 258. §-ában előirt fogház helyett ezúttal is csak a bűnössége körül­ményeivel, vagyoni és kereseti viszonyaival arányos pénzbünte­tésre lehetett elitélni. * * = Ad I. Nem forog fenn — vádolás hiányában — a Btk. 260. §-ában meghatározott vétség, mikor a vádlott a szolgabírónak tett közléseivel nem vette czélba, hogy sértett ellen bármiféle megtorló eljárás indittassék (BDtár uj f. 1. k. 213. sz.). 18. Magánokirathamisitás esetén a törvény a szán­dékot illetően csak azt kívánja meg, hogy a tettes a hamisított váltót tudva nem létező jogok és kötele­zettségek bizonyítására használja fel ; ezzel szemben hatálytalan az a védekezés, hogy vádlott a sértett utólagos jóváhagyásának reményében jóhiszemüleg járt el. (Curia 1908 november 5. 7231/908. sz. a. III. Bt.) A nagyváradi kir. tábla: A kir. törvényszék Ítéletét helvben­hagyja­Indokok: Sz. J. sértettnek a főtárgyaláson telt ama nyilat­kozata, hogy ha vádlott a váltó meghosszabbításakor hozzá el­ment volna, akkor lehetséges, hogy a váltót aláirta volna, nem foglalja magában azt, hogy vádlottal felhatalmazta a nevének alá­írására s nem állapítja 'meg a vádlott jóhiszeműségét, mert sértett csak azt követőleg tette ezen kijelentését, amikor az alá­írás ellen a polgári eljárás során már kifogást tett; minthogy a cselekmény minősítésére törvényszerű s a büntetés a törvény által megengedett legkisebb mértékben lett megállapítva : a kir. törvényszék Ítélete helybenhagyandó volt. (1908 április 28. 1510/908.) Büntetőjogi Döntvénytál'. III. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom