Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

i6 Büntetőjogi Döntvénytár. Hogy a törvénynek ekként való értelmezése helyes, ez kitűnik a törvénynek idevonatkozó indokolásából is, amelyben a pénzbüntetés átváltoztatásának megokolásánál (Anyaggyüjtemény I. k. 336. lap) félreismerhetetlenül ki van fejezve az erre vonatkozó czélzat azzal a kijelentéssel, hogy ha a vádlott halmazat esetében bűntett miatt fegyházra, esetleg börtönre és vétség miatt pénzbüntetésre ítéltetett, ez utóbbi behajthatatlanság esetében oly szabadságvesztésre változtatandó át, hogy a főbüntetés kiszenvedése után ne legyen szükség az elitéltet más fogházba vinni, hanem szabadságvesztését egyfolytában tölthesse ki. Tévedett tehát a kir. tábla akkor, mikor a vádlottat a becsületsértés vétsége miatt reá kimért 20 K pénzbüntetés miatt, ennek behajthatatlansága esetében, két napi fogházra ítélte ; minthogy pedig eszerint ennek a pénzbüntetésnek az átváltoztatásánál a törvényben megállapított büntetési tételt nyilvánvalólag meg nem tartotta és így semmiségre adott okot: ennélfogva a közvádló semmiségi panaszának helyt adni, ennek következtében a kir. tábla ítéletét részben megsemmisíteni és a rendelkező rész szerinti fenti ítéletet hozni kellett. = A Btk. 53. §-ában foglak az a szabály, mely szerint a pénzbüntetS, ha mellékbüntetésként szabatott ki, azon nemű szabadságvesztésbüntetésre változtatandó át. melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül itéltetettt, összbüntetés kiszabása esetében is alkalmazandó (SÖ12/1904. B. sz. határozat a jogegység érdekében). 17. /. A Curia, szemben a kir. táblával, a megállapított tényekből azt a következtetést vonta le, hogy vádlott a sértettet azzal a beadványával, melyben azt panaszolja, hogy sértett az ő előléptetésének megakadályozása végett a befolyását érvényesítette, nem akarta büntetendő cselekmény elkövetésével avádolnh. (Btk. 260. §.) A £tk. 258. §-a alá eső rágalmazás megállapítása. — //. Az a tényállítás, hogy sértett amiatti boszuból akadályozta meg a vádlott előléptetését, mert az tőle a kölcsön adott pénzét követelte, valósága esetében a fegyelmi eljárás megindításának okát képezné, mert sértett az által