Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)
Büntetőjogi Döntvénytár. 45 ténveket, melyek alapján az a döntés volna hozható, hogy Sz. J. a cselekménye elkövetésekor részegsége folytán oly öntudatlan állapotban lett volna, amely akaratának szabad elhatározási képességét s ennélfogva a cselekménye beszámilhatóságát kizárná. ¥ ¥ = Ad I. Lásd erről Angyal Pál: Büntetőjogi előadásai II. k., 187. s köv. I. Edvi Illés Károly : A magyar büntetőtörvény magyarázata I. k. 229. s köv. I. — A Curia gyakorlata kezdettől fogva állandó e kérdésben: v. ö. B./T. 5. k., 314. I. — Ad II. Ha a tettes egyszersmind felbujtó, az csupán mint súlyosító körülmény vétethetik figyelembe. (Márkus : Elvi határozatok 5. k. 42). 16. Ha a vádlott halmazat esetében bűntett miatt fegyházra, esetleg börtönre és vétség miatt pénzbüntetésre ítéltetett, ez utóbbi behajthatatlanság esetében a főbüntetésként kiszabott szabadságvesztésbüntetésnemre változtatandó át. (Curia 1908 deczember 22. 8357/908. sz. a. L Bt.) A kir. Curia: A közvádló semmiségi panaszának helyt ad. minek folytán a kir. tábla ítéletének azt a részét, amely szerint a súlyos testi sértés büntette miatt kiszabott börtönbüntetés mellett becsületsértés vétsége miatt a vádlottra kimért 20 K pénzbüntetés behajthatatlanság esetében két napi fogházra változtatik át, a BP. 385. §-ának 2. pontja alapján a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében megsemmisíti, és kimondja, hogy ez a 20 K pénzbüntetés, behajthatlanság esetében egy napi börtönre változtatik át. Indokok: Közvádló semmiségi panaszt jelentett be a BP. 385. §-ának 2. pontja alapján. A közvádló semmiségi panasza alapos; ugyanis a Btk. 53. §-a első bekezdésének ama általános rendelkezése, amely szerint az Ítéletben meghatározandó egyszersmind a szabadságvesztés büntetés tartama is, melyre a pénzbüntetés, — ennek behajthatatlansága esetében — átváltoztatandó, egyáltalában nem zárja ki azt, hogy halmazat esetében a pénzbüntetés, ha az főbüntetésként szabatott is ki a vádlottra, behajthatatlanság esetében ne arra a szabadságvesztési büntetési nemre változtattassék át, amelynek elszenvedésére a vádlott a másik vádbeli cselekmény miatt ítéltetett ; jelenleg pedig halmazat esete forog fenn.