Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. ménytelenségére kövelkeztetést-vonni nem lehet; a semmiségi panaszt, amennyiben az ügy eldöntésére lényeggel biró fent jelzett körülményekre is megtagadtatott a bizonyítás felvétele, s ezáltal a védelem jogos érdekei sérelmet szendvedtek, alaposnak találni s a további eljárásra nézve a fenti módon határozni, kellett. 25. A részvénytársasági igazgatóság tagjai ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés az esküdtbíróság hatásköréhez tartozik. (Budapesti kir. tábla 4907 október 18-áu, 6457/907. sz. a.) A budapesti kir. tábla: A felfolyamodást a BP. 379. §-ának 4. bekezdése alapján elutasítja. indokok: A kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokról és szövetkezelekről mint nyilvános számadásra kötelezett vállalatokról rendelkező fejezetei az «igazgatób> elnevezést nem ismerik. Ennek folytán az igazgatói állás fogalmát a törvény egyéb rendelkezéseiből és a gyakorlati élet értelmezéseiből kell meríteni. Ebből a szempontból pedig megállapítható, hogy igazgató alatt első sorban azokat a közegekel kell érteni, kik akár az igazgatói, akár ehhez hasonló elnevezés alall a közvetlen ügyvezetéssel vannak megbízva, de tágabb értelemben ugyanezen fogalom alá esnek az igazgatóság tagjai is, különösen azoknál a vállalatoknál, melyeknél az igazgatóság tagjai maguk közvetlenül intézik el az ügyvezetést is. Ezen ügyvezetési felelősségnél fogva tehát az igazgatóság tagjai éppen ugy alá vannak vetve a sajtó utján gyakorolt nyilvános ellenőrzésnek, mint az ilyen vállalat ((tisztviselői)) és ezért az igazgatóság tagjainál is fenforog az az ok, melynél fogva az 1897:XXXIV. tcz. 46. §-ának 2. bekezdésében megjelölt egyének ellen nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás a törvény által az esküdtbíróság elé utaltatott. Eszerint az elsőfokú végzés megváltoztatására nem forogván fenn ok, a felfolyamodásl mint alaptalant el kellett utasítani.