Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. 27 szalámit a saját számlájára fogja átvenni, vagyis a czégnek nem L. vevői hanem ő maga lesz a vételárért adósa. A czég ebbe nem akart beleegyezni, mert L-t nem tartotta hitelképesnek és a szalámi szállítását megtagadta; L. ennek következtében nagyon fonák helyzetbe került, mert ama reményben, hogy a czég az ő számlájára is hajlandó lesz a szállításra, a még csak átveendő szalámit már áruba bocsátotta. L. szorongatott helyzetében ugy L. S. utján mint közvetlenül kérlelte a czéget, hogy szállítsa a szalámit, vagy legalább annak egy részét, és ő lemond minden jutalékáról, hasznáról, de a czég a kérelmet megtagadta, és azután újból megkérte bátyját L. S-t, hogy tegyen valamit érdekében, mert a kenyere van koczkán Serajevóban, ha a czég nem szállít. Erre L. S. 1906 febr. 6-án kelt levelét és az ahoz csatolt kefelevonatot küldte a czégnek, levelében azzal fenyegeti a czéget, hogyha az csütörtökig nem vállal kötelezettséget a szalámi szállítására, illetve ezt bármely formában megtagadja, ő az egész szalámi piaezot demoralizálni fogja és oly kinos deroutot fog előidézni, melynél rosszabbat a czég fantáziája el nem tud képzelni, ezt olykép fogja megcselekedni hogy a levélhez csatolt nyomtatványból az első 3000—4000 darabot egész Ausztria-Magyarországon szétküldi csütörtök este, s levelében még megjegyzi, hogy a czéget kötelezettségének betartására akarja kényszeríteni, a kefelevonat nyomtatvány azt tartalmazza, hogy a L. 1. czég. F. I. és társa czégtől 290 K jávai vásárolt szalámi mm.-ját 280 K-ért kínálja, mert miként elképzelhető alapos okai vannak, stb. (1907 február 9. 7133/907. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megsemmisíti és vádlottat a Btk. 350. és 65. §-a alapján a zsarolás vétségének kísérletében mondja ki bűnösnek. indokok : A megállapított tényállás alapján a vádbeli cselekményt nem lehetett a Btk. 331. §. szerint minősíteni, mert a körlevél szövegében sem rágalmazó sem becsületsértő állitások nem foglaltatnak, s igy vádlott a sértettet nem ily állitások közzétételével, hanem csak avval fenyegette, hogy őt mindenfajta előre meg nem határozott folyton megújulandó kellemetlenkedés és bosszantások elköv etésével fogja kötelezettségének teljesítésére kényszeríteni. Minthogy pedig ily fenyegetéseket nem lehet a kényszerhelyzet előidézésén alkalmatlanoknak tekinteni, mert a körlevél magában is már alkalmas lehetett az üzletvilágban a sértett irányában valamelyes gyanút kelteni s ez által annak károsodását előidézni; minthogy a kierőszakolni kívánt szalámi szállítás a a vádlott fivérének L. J.-nek vagyoni hasznára leendelt, mert